A görög gazdaság tavalyi rövid növekedési időszaka és a görög folyómérleg-helyzet javulása olyan reményeket keltett, hogy Görögország teljesen visszanyerte versenyképességét, és így az euróövezet tagjaként visszatérhet a tartós növekedési pályára. Ezek a remények azonban mindig is nagyon derűlátók voltak. A görög bérköltségek csökkentek ugyan, ez azonban nem vezetett az exportárak relatív csökkenéséhez, márpedig ez a nemzetközi versenyképesség alapja.

Mindemellett a görög gazdaságban felhalmozódott hatalmas mennyiségű kapacitástöbblet azt jelenti, hogy Görögországnak nem csupán versenyképes árfolyamú, de egyenesen "ultragyenge" valutára lenne szüksége e kapacitásfelesleg felszívásához és a további elhúzódó defláció elkerüléséhez. Ez utóbbi azért is fontos, mert a tartós defláció csak még további növeli a görög adósságterhet – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint Görögország és hitelezői még mindig megtalálhatják a módját valamiféle egyezségnek, de egy olyan rövid távú megállapodás, amely nem tartalmaz igen nagymértékű adósságkönnyítést, valószínűleg csak arra lenne jó, hogy az elkerülhetetlent halogassa még egy kis ideig.

Mindeközben a görög gazdasági és költségvetési helyzet folyamatosan tovább romlana, és az euróövezeti döntéshozók még több időt és energiát ölnének egy mind reménytelenebbnek tűnő ügybe – fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői kedd éjjel összeállított helyzetértékelésükben közölték, hogy most már 60 százalék körüli esélyt látnak a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből.

A ház szerint ha az Európai Unió nem enged jelenlegi tárgyalási álláspontjából, Görögország néhány héten belül saját új valuta nyomtatásának elkezdésére kényszerülhet.

A JP Morgan londoni elemzőinek számításai szerint ha Görögország távozik az euróövezetből, az utódvaluta a kibocsátás utáni első évben legalább 50 százalékkal leértékelődne.