Elküldte a csütörtöki határidőig a görög kormány a hitelezőknek azt a reformintézkedésekről szóló javaslatcsomagot, amelyért cserébe az ország újabb pénzügyi segítséget kaphat.

A görög sajtóban még éjjel kiszivárgott részletek szerint a Ciprasz-kormány sok mindent vállalna: a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet, az adóbeszedés átalakítását, illetve effektív adóemeléssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, és új adókat is bevezetnének, a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.

Visszavágnák a védelmi kiadásokat is, igaz, nem annyival, mint a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak. A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció is.

AFP / Sakis Mitrolidis

A görög javaslatokat most az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzi. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke alaposnak nevezte őket, de szerinte így is alaposan meg kell vizsgálni, hogy végül tényleg megfelelőek-e és stimmelnek-e a számok is.

A londoni pénzügyi elemzők szerint az új görög intézkedési tervek miatt máris nagyot esett annak az esélye, hogy az országnak távoznia kell az euróövezetből, de a javaslatok végrehajtási esélyeit terhelő kockázatok továbbra is magasak.

Dijsselbloem mindenesetre arról beszélt, hogy a csoport vélhetően nagy horderejű döntést fog hozni a szombati ülésen, amikor kiértékelik Athén új javaslatát. Állítólag péntek délután telefonon beszélt a görög javaslatokról Christine Lagarde IMF-vezérigazgató, Jean-Claude Juncker EB-elnök, Mario Draghi EKB-elnök és Jeroen Dijsselbloem.

AFP / Aris Messinis

Egy neve mellőzését kérő EU-tisztviselő azt mondta, annak a kérelemnek az elemzése is zajlik, amelyet Görögország azért nyújtott be, hogy pénzhez jusson az eurózóna mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból. Ezt az Európai Bizottság és az EKB közösen végzi.

Áthidaló kölcsönről is csak akkor lehet szó, ha a mentőprogramról sikerül megállapodni. Athén egy részlet törlesztésével már adós az IMF-nek, 10 nap múlva pedig az EKB-nak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, amit ha nem tud megtenni, az EKB valószínűleg kénytelen lenne megvonni a bankok fizetőképességét most fenntartó sürgősségi likviditási támogatást.

Ha az EKB kihúzza ezt a dugót, a bankokból órákon vagy napokon belül elfogyhat a pénz, és Görögország csak úgy lenne képes újraindítani pénzügyi rendszerét, ha pénznyomtatásba kezd, amivel de facto kilépne az euróövezetből.