Az elmúlt 25 év gyermekvállalással kapcsolatos tendenciáiról elmondta: Magyarországon és az összes posztkommunista országban később szülik meg első gyermeküket a nők. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában már a '60-as években elkezdődött, és a rendszerváltás után nagyon gyorsan lezajlott Magyarországon is. A másik, ezzel nyilvánvalóan összefüggő tendenciaként a termékenység visszaesését említette, ami a '90-es évek végétől gyakorlatilag máig tart.

A 65 és a 68 év már kevés?

Fazekas István

Kitért arra is, hogy a 41-45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. "Továbbra is igaz, hogy a házasságban élőknek több gyermekük van, mint azoknak, akik "csak" együtt élnek. Ugyanakkor az elsőszülötteknek már több mint a fele élettársi kapcsolatba érkezik, és a szülők sokszor csak a gyermek születése miatt törvényesítik kapcsolatukat" - mondta Spéder Zsolt a Napi Gazdaságnak.

A KSH intézetvezetője szerint azt a kérdést is kezelni kell társadalmi szniten, hogy egy ma 60 éves ember" 5-6 évvel több egészségben eltöltött életévre számíthat, mint aki húsz évvel ezelőtt volt ennyi idős", de arra is, hogy a  várható élettartam növekedésével a betegségben töltött életévek száma is nő, és erre a magyar szociális és egészségügyi rendszerek még nem készültek fel.

A kormányközeli lapnak a kutató azzal indokolta a nyugdíjkorhatás emelésének szükségességét, hogy bár jelenleg a népesség bő hatoda múlt el 65 éves - és eközben csak minden hetedik lakó 15 évnél fiatalabb -, 50 év múlva már a népesség egyharmada lesz túl a 65. évét, és az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. "A helyzet kezelhetetlen lesz, ez mélyebb szakmai hozzáértés nélkül is belátható. A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága" - tette hozzá Spéder Zoltán.