Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Vecernji List zágrábi napilap hétfői számában arról írt, hogy amikor a horvát állam nemrég újabb 6 milliárd kunával (250 milliárd forinttal) adósodott el 4,5 százalékos kamat mellett, azt a kormány úgy próbálta meg bemutatni, mint valami sikertörténetet, miközben Görögország korábban sokkal alacsonyabb kamatok mellett vett fel kölcsönt, hogy a költségvetési lyukakat betömje.
Nemrég a Standard & Poor’s is leminősítette Horvátország államadós-besorolásának kilátásait stabilról negatívra. Görögország után így Horvátország a második legkockázatosabb ország az Európai Unióban.
Zeljko Lovrincevic, a zágrábi gazdaságkutató intézet makroközgazdásza a napilapnak arról beszélt, hogy az államháztartás hiánya már most eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát, amelyen tovább ront a külső adóság, amely most a GDP 115 százalékát teszi ki.
Velimir Sonje gazdasági elemző szerint a horvát költségvetés a magas kamatok miatt sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve, mint a görög. Hozzátette: míg Görögország 20-30 éves futamidővel bocsátotta ki államkötvényeit, addig Horvátország mindössze 10 évessel. Míg az előzőnek húsz, vagy akár harminc év áll rendelkezésére, hogy törlessze kötelezettségeit, addig az utóbbinak csak tíz év.
Az eladósodás szintje Görögország után Horvátországban a legmagasabb. Míg az adóság enyhítésére felvett hitelek után Horvátország háromszázalékos, vagy annál is magasabb kamatot fizet, addig Olaszország, amelynek magasabb az államadóssága, mindössze 1,5 százalékot. Szlovákia, amely a lap szerint Horvátország gazdasági konkurensének számít, csak 0,46 százalékot.
Külföldi és belföldi gazdasági és politikai elemzők is borús jövőképet jósolnak Horvátországnak, amely ha szerintük nem változtat hozzáállásán, nem kezdi el sürgősen a reformok bevezetését, nagyon könnyen Görögország sorsára juthat.
