Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyelőre nem látszik, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) miből működik majd augusztustól, mivel a Tesco és más, díjfizetésre kötelezett áruház biztosan nem fizeti be július 31-ig a hivatal működését biztosító, a kormány által sávossá tett élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét – írja az Index. Az áruházláncoknak ráadásul komoly hivatkozási alapjuk is van: Brüsszel vizsgálódik, hogy Orbánék vajon nem direkt néhány áruház elgáncsolására találták-e ki ezt a sarcot.
Stiller Ákos
A Nébih költségvetéséből kieső összeg tetemes: a 15,4 milliárd forintos büdzséjük túlnyomó része e felügyeleti díjból származik (származott volna). Ám az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette Magyarországon a felügyeleti díj alkalmazását, mivel Brüsszel szerint az aggályos, hogy a magyar kormány úgy alakította át tavaly a díjfizetési rendszert, hogy az a nagy árbevételű áruházakat sokkal hátrányosabban érinti – például bizonyos árbevétel fölött a korábbi díj hatvanszorosára nőtt ez az adókulcs.
Az EB tehát most azt vizsgálja, hogy Orbánék ezügyben lejtették-e a pályát például a CBA és a Coop számára, és amíg tart a vizsgálat, az áruházaknak nem kell befizetniük a díjat – a Nébih pedig így nem jut bevételhez. Az Index megkérdezte az ügyben illetékes Földművelésügyi Minisztériumtárcát, ahonnan azt a konkrétumokat mellőző választ kapták, hogy „folyamatosak az egyeztetések annak érdekében, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban elfogadható döntés születhessen".
