Van egy lelakott, düledező kertes ház Budapesten a Bécsi út külső szakaszán, se szomszédok, se aszfaltozott járda, mindössze egy ócska sárga Mercedes kisbusz állt a gizgazos kocsifeljárón, amikor odaértünk. Ki hinné, hogy nemrég ebben a házban lakott az az ember, aki magánszemélyként több mint másfél milliárd forinttal tartozik a NAV-nak.

Itt lakott a nagy adótartozó, aki 1,6 milliárd forinttal lóg a NAV-nak. A címe a NAV szerint még mindig ez.

hvg.hu

Hiába nyomtuk a kapucsengőt, csak a sokadik hangos jó napot!-ra jött ki a házból az a középkorú nő, aki Szabó László édesanyjaként mutatkozott be, de nevét nem volt hajlandó elárulni.

"Az én fiam az első? Az igen!" – így kommentálta a kétes dicsőséggel járó adósrekorder, Szabó László anyja a hírt, amely szerint a magánszemélyek közül fia tartozik a legnagyobb összeggel a NAV-nak. (A lista a cégeket és a magánszemélyeket ömlesztve tartalmazza, Szabó László a magánszemélyek között a rekorder, de az összesített listán is a 3. pozíciót foglalja el, mindössze két cég volt, aki "lenyomta" őt.) Az asszony elmondása szerint elképzelése sincs, hogyan keletkezett a 985 milliós tartozás és az ahhoz tartozó további 652 milliónyi bírság és kamat. "Nézze meg, se kocsink, se semmink, csórók vagyunk" – bizonygatta. Ennek kicsit ellentmondott az egyébként  takaros udvar egyik szegletében megbújó kerti tavacska és a felfújható medence. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy mivel foglalkozott Szabó László, mert "a fiam mindig azt mondta, anya, ne akard tudni!".

Annyit azért elmondott, hogy fia egyik napról a másikra tűnt el, de ennek már három hónapja, azelőtt két hónapig lakott a Bécsi úti házban. Azóta semmit sem hallott róla; nem tudja, hol lakik, a telefonja ki van kapcsolva. A fia az után ment el, hogy a rendőrség vagy a NAV megjelent a Bécsi úti háznál: "Lehet, hogy beütött a bazdmeg és lelépett." Az asszony azonban nem tudta – vagy nem akarta – megmondani, hogy pontosan kik keresték a fiát. "Minek aggódnék? Azzal nem leszek előrébb" – sóhajtott az anyuka, mikor arról faggattuk, nem fél-e, hogy valami baj történt a fiával.

Google Maps

Megkérdeztük a NAV-ot, sikerült-e kézre keríteniük Szabó Lászlót, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy az övéhez hasonló esetekben milyen arányban kapják el a nagy adótartozást felhalmozó személyeket. Cikkünk megjelenéséig azonban a NAV nem válaszolt. (Ha megteszi, azt közöljük.) Elvileg a törvény egyébként több év börtönnel sújtja az adócsalókat, a büntetési tétel 10 évig is terjedhet.

Román, ukrán stb. tulajoknak passzolták le

De nem csak a legtöbb adóval lógó magánszemélyt nyelte el a föld, a nagy adótartozó cégek között is felszívódó, külföldi magánszemély kezére átjátszott vállalkozásokat találunk szép számmal.

Ilyen a Pnost Trade Kft. is, az adóslista number one-ja. Kétszer is szerepel a feketelistán, az első helyre – bírsággal, pótlékkal együtt – több mint 2,7 milliárd forintos tartozása repítette, de a 10. helyen is ott van egy másik, összesen 1,6 milliárd forintos adóssággal. 2012 elején alapította egy magyar magánszemély, egy évvel később túl is adott rajta, az Opten cégadatbázis szerint egy román állampolgár lett – és azóta is ő – a zűrös cég tulajdonosa. A magyar magánszemélyt a cégbírósági bejegyzéskor megadott címén nem értük el, édesanyja telefonszámát dobta ki a tudakozó, de többszöri keresésünk nem járt sikerrel. A román magánszemélynek van egy magyar kézbesítési megbízottja – a megadott címet felhívtuk, valaki más vette fel a telefont, közölte, hogy a kézbesítési megbízott már meghalt. A cég a gazdálkodásáról mérleget nem adott be egyszer sem.

A volt és a mostani tulajdonos mellett a cég sem érhető el, egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve (a székhelyszolgáltatóhoz érkeznek a levelek, de a cég nem tart fenn irodát, a székhelyszolgáltató gyakorlatilag a postás szerepét játssza, így bújik el sok, ügyeskedésre játszó vállalkozó). A Pnost Trade Kft. 2012 februárja és 2013 áprilisa között volt bejelentve a III. kerületi Bokor utca 9-11. szám alatt található székhelyszolgáltatóhoz. A Logosz nevű székhelyszolgáltató cég egyik munkatársa kérdésünkre elmondta, a Pnost Trade rendben fizette a szolgáltatási díjat, de a szerződés lejárta után (tehát már a romániai tulajdonos alatt – a szerk.) hibába keresték a Pnostot, se telefonon, se emailben nem volt már elérhető a cég.

Budapest, III. kerület, Bokor utca 9-11.

hvg.hu

Ide, a Bokor utcai székhelyszolgáltatóhoz volt bejelentve a lista 12. helyezettje, a Tau Imvex is. Az elsőre tipikusnak mondható esetből óriási céghálózat bomlik ki. Évekig úgy működött ez a cég, hogy a papírok alapján nem volt bevétele, majd pár éve az alapítója átpasszolta egy romániai címmel szereplő – de magyar nevű – személynek. A cég adószámát felfüggesztették, majd törölték, a cég kényszertörlés alatt áll.

A cég eredeti neve: Tau Seven, és akkor változtatták meg Tau Impexre a nevét, amikor a román férfit tulajdonossá tették. A Tau Seven tulajdonosa a Tau Six volt. A Tau Sixet mára átnevezték, és mostanra egy horvátországi címen levő, magyar nevű személy a tulajdonosa. De az eredeti tulajdonosa a Tau Five volt. Annak meg a Tau Four. (Most a tulajdonos egy ukrajnai magánszemély.) És így tovább. A cégek döntő hányadát ugyanakkor, 2008-ban alapították, és a szálak egy családhoz, az Sz.-famíliához vezetnek. Egyiküknek több tucat céghez volt köze (néhány, egyelőre tisztának tűnőhöz most is van), tulajdonos vagy ügyvezető volt, aztán rendszerint valakit bepalizott. Testvére is feltűnik cégekben.

Nem, az nem lehet, hogy ennyi cégben vagyok tulajdonos...

Három emberrel is sikerült beszélnünk, akik valamelyik testvérhez kötődő céget most tulajdonolnak részben vagy egészben. (De az a jellemzőbb, hogy a család érdekeltségébe egykor tartozó cégek mostani tulajdonosaihoz vagy ügyvezetőihez nem lehet kideríteni telefonszámot, míg a megadott címről elköltöztek.) Egyikük meg is lepődött, amikor közöltük vele, hogy legalább egytucatnyi cégben most ő – vagy egykor volt – a tulajdonos. Az egyik cégben dolgozott alkalmazottként, de az egyik Sz.-testvér megkérte, hogy papíron legyen cégtulajdonos. Beszélgetőtársunk elmondása szerint ő otthagyta a munkahelyét (amiben a papírok szerint tulajdonos), de a cégadatbázis még mindig azt mutatja, bizony ő ott tulajdonos maradt.

Két másik ember ennyire sem volt nyitott. Elzárkóztak attól, hogy megadják Sz.-ék elérhetőségét (egyikük azt állította, amióta rásózták a céget, nem tudja elérni az egyik Sz.-testvért), nem kívántak semmit mondani arról, hogyan lettek ők tulajdonosok. Sz.-éket hiába kerestük sokszor telefonon, a tudakozó által megadott számok egyikét sem vették fel.

Az mindenesetre szintén tanulságos, hogy van néhány újonnan – 2014-ben alapított – cég, amelyik Sz.-ékhez köthető, pedig nagyon sok zűrös cégük 2008 körül jött létre. Vagyis nem álltak le.