Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
2015 júliusában a magyar lakosság 40 százaléka fizette be valamilyen hitelének esedékes részletét. A legszélesebb körben törlesztett hiteltípus továbbra is a lakáshitel, melynek visszafizetése jelenleg a teljes hiteltörlesztő lakosság 15 százalékát érinti. Fej-fej mellett halad azonban a személyi kölcsönök és a folyószámlahitelek igénybevétele, mindkét hitelnem esetében a válaszadók 10 százaléka jelezte érintettségét. Az elmúlt egy évre vonatkozóan a lakosság 19 százaléka számol be új hitelfelvételről éppúgy, mint 3 hónappal ezelőtt, míg a megelőző negyedévben 9 százalék vett fel kölcsönt, amely 2 százalékponttal magasabb arány, mint a 2015. áprilisi mérés során tapasztalt. Az elmúlt egy évben a fogyasztók 5 százaléka élt személyi kölcsönnel, míg az előttünk álló negyedévben 3 százalék tervezi ennek a hitelfajtának a felvételét.
Autogenerit
A válaszadók véleménye alapján kijelenthető, a hitelek általános megítélése lassan javuló tendenciát mutat. A hitelkedvelők – akik a kölcsönökben a lehetőséget látják, és nem tartanak a hitelfelvételtől – aránya 14 százalékra nőtt, míg a hitelelfogadók és a hitelellenesek arányszámai közti olló még tovább nyílott, előbbi 55 százalékra nőtt, utóbbi 31 százalékra csökkent. A többség még mindig tart a rejtett költségektől, ugyanakkor egyre kevesebben vannak az átláthatatlan hitelajánlatokra panaszkodók. Ezzel párhuzamosan az elmúlt két évben láthatóan csökkent az érzékelt szigorúság is, de a szolgáltatók továbbra sem adják könnyen a hitelt, a potenciális hitelfelvevők körében pedig egyre inkább jellemző a piacon fellelhető ajánlatok összehasonlítása az óvatosság jegyében.
A Hitel Monitor válaszadóinak visszajelzéseiből kiderül, a 18-69 éves lakosság domináns hányada, 59 százaléka rendelkezik legalább egy gépkocsival. A gépjárműpark továbbra is a legöregebbek közé tartozik Európában, az autók átlagéletkora 11 év Magyarországon. Az elmúlt 5 évben mindössze a válaszadók harmada vásárolt autót, így tehát a jelenleg használt autók domináns hányada 2010-ben vagy azelőtt került beszerzésre. A tendencia előreláthatóan nem is változik a közeljövőben, hiszen a következő egy év során mindössze a célcsoport 4 százaléka szeretne autót vásárolni, ha a távolabbi célokat nézünk, mindent összevetve akkor is csak 28 százalék tervezi gépkocsi beszerzését. Ehhez adódik, hogy a csoport túlnyomó része (78%) használtan szeretne autót vásárolni valamikor a közeljövőben és mindössze 17 százalékuk tervez, többségében valamivel több, mint egymillió körüli forinthitelt felvenni a leendő autójuk beszerzéséhez.
Az autósok majdnem fele vett igénybe valamilyen hitelt korábbi gépjárművásárlásakor. Érdekes tény, hogy azok, akik szalonból vásároltak autót, alacsonyabb arányban vettek fel hitelt, mint azok, akik használt gépjárművet vásároltak korábban. A jelenleg is törlesztők aránya a teljes népességre vetítve 7 százalék, de nem jelenthető ki egyértelműen, hogy pozitív tapasztalatokról számolnának be, ötödüknek problémákat is okoz a törlesztőrészlet előteremtése. Annál is inkább, mert közel kétharmaduk úgy érzékeli, hogy a hitelfelvétel óta növekedett a törlesztőrészletük. Az autójuk vásárlásakor devizahitelt felvevők 43 százaléka már forintosította hitelét, 47 százalék nem forintosította és nem is szeretné megtenni, így a pénznem átváltásban érdekeltek köre mindössze az autóhitelesek egytizedét érinti. Az gépjármű célú devizahitelt felvevők 72 százaléka érintett az autóhitel utáni visszatérítésben, kétharmaduk készpénz visszatérítéssel tudott élni, a fennmaradó egyharmad pedig a tőketartozását csökkentette.
