Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az évekkel ezelőtt itt működő vegyipari vállalatnál okozott szennyezést számolták fel, körülbelül 6,5 milliárd forint európai uniós támogatással. Elsősorban a helyi vízbázist akarták megvédeni. Majdnem két év alatt, 2013 októberétől idén augusztusig 2400 teherautónyi, körülbelül 60 ezer tonna hulladékot és szennyezett földet termeltek ki a területről, és szállítottak el kezelésre. Ezen felül 18 ezer köbméter hulladékot a kármentesítés helyszínén helyeztek el szigetelt depóniában – mondta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. környezetvédelmi menedzsere szerdán a Veszprém megyei városban tartott sajtótájékoztatón.
Szegő Zsuzsanna hozzátette: a speciális, úgynevezett bitumen-izolációs rétegrendszerű, 3500 négyzetméter alapterületű depónia olyan magas színvonalú, több rétegű műszaki védelemmel ellátott létesítmény, amelyet Magyarországon először alkalmaztak a kármentesítés gyakorlatában.
Kiépítettek egy komplex talajvíztisztító-rendszert is. Ennek része egy majdnem négy kilométeres talajvíz-kitermelő drénhálózat, egy fiziko-kémiai és biológiai kezelést végző tisztítórendszer, egy három kilométeres visszaszikkasztó drénrendszer, illetve a szennyezett vizet szállító két, és a tisztított vizet szállító három kilométeres nyomócső rendszer.
A vízkezelő rendszer egyéves próbaüzeme is megtörtént. A tisztítórendszer működése a tervek szerint 2020-ig tart, a kármentesítés eredményét folyamatos talajvizsgálatokkal és 25 monitoring kúttal ellenőrzik.
A berhidai Peremartoni Ipari Park területén korábban működött Peremartoni Vegyipari Vállalat rengeteg hulladékot halmozott fel, amely az évtizedek alatt tönkretette a talajt és a talajvizet.
