A két szervezet azért fordult a Jogkövetési Bizottsághoz, mert az elmúlt években a magyar kormányok sorozatosan megsértették az egyezményt a Paksra tervezett új atomerőmű kérdésében.

A közérdekű információk döntő részét eltitkolták a nyilvánosság elől. A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor többéves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A két szervezet kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba. A bizottság előzetes állásfoglalását várhatóan az  egész napos ülés végén, péntek este hozza meg.

Fülöp Máté

Az Aarhusi Egyezményt 1998 júniusában fogadták el a dániai Aarhusban. A megállapodás a környezeti demokrácia garanciáiról, a környezeti ügyekben folyó döntéshozatali eljárások érintettjeinek jogairól szól. Az egyezmény három pillérre épül: (1) az információhoz való hozzáférés; (2) a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvétele; (3) a jogorvoslathoz való jog. Az egyezményt máig 46 ország írta alá, 2001-ben lépett hatályba, Magyarország ugyanebben az évben ratifikálta.

A genfi székhelyű Jogkövetési Bizottságot (Compliance Committee) 2002-ben hozták létre, az egyezmény céljai megvalósulásának, teljesítésének felülvizsgálatára. A Jogkövetési Bizottság független, nem konfrontációs, hanem konzultatív testületként működik. A Bizottságnak 8 tagja van, a tagok a részes felek és az aláíró országok közül kerülnek ki (de nem az országuk képviseletében működnek).