MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A felmérésben részt vevő nemzetközi cégek az idén 3,7 százalékkal emelték a béreket magyarországi érdekeltségüknél, ez ugyanakkor jóval elmaradt a 2014 végén előre jelzett 5 százalékos mértéktől - írta közleményében a kamara.
A DUIHK megítélése szerint az alacsony infláció lényegesen mérsékli a béremelési nyomást, és vélhetően hatással van a vállalatok jövőre tervezett átlagosan 2,8 százalékos béremelésére is.
Az elemzésben felhívták a figyelmet arra, hogy az egyéni bérszínvonalat és a tervezett bérnövekedést leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja.
A felmérésből kiderült az is, hogy a vezérigazgatók és ügyvezetők éves jövedelme az idén átlagosan 20,4 millió forint volt, míg a fizikai és szakmunkások mintegy 2,3 millió forintot kerestek. Budapesten a bérek 22 százalékkal magasabbak, míg a Dél-Dunántúlon 14 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál.
A bérek összetételét vizsgálva a tanulmány szerzői megállapították, hogy a teljesítményfüggő, változó javadalmazási elemek elsősorban a vezetők esetében jelentősek, ugyanis a teljes jövedelem 22 százalékát adják. Az ügyvezetőknél a jövedelem 14 százaléka származik változó bérezési elemekből, ez az arány a fizikai és irodai dolgozók esetén csupán 8 százalék.
A DUHIK és a Kienbaum Management Consultants GmbH közös tanulmányának elkészítése során 60 vállalat mintegy 12 600 munkavállalójának bérezési adatait értékelték.
