Ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2017 szeptemberében Budapestnek ítéli a 2024-es nyári játékok rendezési jogát, akkor a szervezési munkálatokra létrehozandó cég 10 milliárd forintos alaptőkéjét új részvények nyilvános értékesítésével lehetne összegyűjteni – közölte a VG-vel Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT korábbi elnöke, a BOM vezetője a Heti Válaszban ismertetett ötletével kapcsolatban.

Ez esetben egy magánszemély maximum 100 ezer forint értékben jegyezhetne a projekttársaság által a lakosságnak felajánlott 40-45 százalékos pakettből, a többi az államhoz és az önkormányzatokhoz kerülne. Szalay-Berzeviczy szerint az ösztönözhetne az olimpiarészvények lejegyzésére, hogy a korábbi olimpiák szervezőbizottságai tisztes haszonnal zárták a játékokat.

A Price­waterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya szerint az olimpia 770 milliárd forintos költségvetésű rendezvény lehet, ebből 500 milliárdot a NOB ad, 270 milliárd jöhet össze a jegyértékesítésekből, az ajándéktárgyak és egyéb kereskedelmi termékek eladásából, valamint a helyi szponzoroktól és adományokból. A maradék 10 milliárdot dobnák össze a magánszemélyek.

Mivel nem hagyományos cégről van szó, nem folyamatosan fizetnének osztalékot, hanem a cég küldetésének végén, nyolc év után. Szalay-Berzeviczy szerint a 2004-es athéni példa alapján a futamidő végén a jegyzők megnégyszerezhetnék a befektetésüket: a görög olimpia szervezőbizottsága 121,6 millió eurós nyereséget termelt.

A tervek szerint az olimpiai projekt cég élettartama nyolc évre korlátozódna, az állam biztosítana garanciát a részvények tőkerészére, a lakosság pedig így kötvényhez hasonlóan árazódó olimpiai részvényeket vásárolhatna – ismertette az elképzeléseket Szalay-Berzeviczy.