A gépjármű-üzemanyagok azon kitüntetett termékek közé tartoznak, amiket a hazai fogyasztók szinte bármilyen áron megvásárolnak – ilyen még a cigaretta és az alkohol is –, ezzel együtt persze nagyon nem mindegy, hogy mennyi pénzt kell a kutaknál hagyni. Az autós társadalom lesi a nemzetközi tőzsdei jegyzéseket, hogy aztán mindenki a maga módján jósolhassa meg a következő napok benzinárváltozásait. Jellemző a sofőrök szkepszise, ami "a Mol felfelé mindig kettőt lép, de lefelé csak jó, ha egyet" örökérvényű szabály ismételgetésében mutatkozik meg. Pedig nem feltétlenül az olajcég szórakozik az árakkal.

Több mint tízéves mélységekben jár az olajár, a napokban 30 dollár alá csökkent az északi-tengeri Brent jegyzése és a csökkenésnek nincs vége, elemzői várakozások szerint akár 10-20 dollárra is eshet rövid távon, de a 0 dolláros ár sem számít ma már fantazmagóriának. Játsszunk el mi is a gondolattal, hogy mi lenne, ha ingyen lenne az olaj – így kiderülhet, hogy a benzináresés meddig tarthat. (Középtávon azért a szakértők zöme azt jósolja, ez a nagyon nyomott olajár nem marad fenn, 40 dollár körüli prognózisok vannak.)

AFP / Imaginechina / Hu Guolin

Az olajár zuhanásának – sok más mellett – egyik, a fogyasztók számára talán a legfontosabb következménye az üzemanyagárak esése (lenne). Ezt jelzik előre a prognózisok is, és a kutak totemoszlopait vizsgálva tapasztalható is az árak mérséklődése, mégis munkál némi hiányérzet az autósokban, mintha a vártnál jóval lassabban mérséklődne a benzinkutak kasszájánál kicsengetett összeg.

Hogyan lehet az, hogy másfél év alatt durván 70 százalékot esett az olaj világpiaci ára (2014 nyarán 100 dollár volt az ár, most pedig 30 alatt), eközben csak 20-25 százalékkal tankolunk olcsóbban?

Az a fránya adó

A benzin fogyasztói ára hat fő tételből áll, ezek közül a jövedéki adót fix összegben határozták meg, jelenleg 120 forint literenként, az áfa mértéke is adott, 27 százalék, és ez a jövedéki adót is terheli. Tehát önmagában az, hogy az államnak kétfajta adót kell fizetni, már 152,4 forint benzinárat jelent – és akkor még a finomító és a benzinkutak egy fitying hasznot sem húznak, nem beszélve arról, hogy a nyersolaj és annak feldolgozása is kerül valamibe.

A benzinkúti ár összetevői között szerepel még a termelői ár, amely magában foglalja egyebek mellett az alapanyag árát, a szállítás és a finomítás költségeit. Kisebb tételek a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrések, valamint a készletezési díj.

A finomított termékek ára azonban nem egy az egyben követi a nyersolaj jegyzését, másrészt a forint/dollár árfolyam is befolyásolja az árakat. Másfél év alatt a dollár 40 százalékot erősödött a forinttal szemben, részben ezért is gyűrűzik be hozzánk az olajárzuhanásnál kisebb mértékű benzináresés.

Drágább olaj mellett gyorsan drágul a benzin is

Jelenleg hozzávetőleg negyedrészt jelent a termelői ár, amiben az alapanyag, a finomítás, a szállítás és hasonló tételek szerepelnek. Az olaj – mint alapanyag – ára tehát ebben a tételben játszik, s mivel az egységre eső finomítási, szállítási költségek nagyjából stabilnak tekinthetők, alacsony olajár esetében egyre kevesebbet számít.

Magasabb olajárnál a termelői ár nagyobb súllyal szerepel a kiskereskedelmi árban, így a növekvő olajár a kiskereskedelmi ár gyorsuló drágulását okozza. Ezért érezhető úgy, hogy minél olcsóbb az olaj, annál lassabban csökken a benzin – és persze a gázolaj – ára.

Mi történik, ha „elfogy” az olaj ára?

A benzin árának – ráadásul lassuló – csökkenése nem tarthat a végtelenségig, azaz abban a szélsőséges esetben, ha elfogyna a kőolaj ára, azaz 0 dollárra esne – amire elméleti mindenképpen, de egyes elemzők szerint gyakorlati esély is mutatkozik –, sem lenne ingyen a benzin. Az egy dolog, hogy a kétfajta adó miatt – mint fent írtuk – legalább 152,4 forintos árat kell látnunk a kutakon, de tekintve, hogy a termelői árnak csak egy részét teszi ki az alapanyag, a nyersolaj ára, ezért nem lehet nem számolni a szállítási, finomítási és egyéb költségekkel.

A nagykereskedőnek (Mol) és a kiskereskedőknek (benzinkutak) is élni kell valamiből, és van egy minimális készletezési díj, most a benzin és gázolaj árából ez a három tétel 17-20 százalékot tesz ki. Ha a kisker- és nagykerárrést változatlannak gondoljuk (rövid távon biztosan az), akkor arra juthatunk – hasonlóan a Portfolio.hu-hoz –, hogy ingyenolaj esetén is 220 forintnál nem nagyon tudnánk olcsóbban tankolni.

(Az olajpiaccal, az ár mélybe zuhanásával és a jövőbeli áralakulásról, a gazdasági hatásokról a HVG e heti számának két cikke is foglalkozik.)