A Magyar Bankszövetség ma nyújtotta be hivatalos bírósági keresetét a BankAdat adatbázissal kapcsolatban kiszabott 4 milliárd forintos GVH-büntetéssel kapcsolatban - írja a bankszövetség közleménye, melyben megismétli álláspontját, hogy a BankAdathoz kapcsolódóan nem történt jogsértés

A keresetben elsődlegesen arra kérik a bíróságot, hogy változtassa meg a GVH határozatát és állapítsa meg, hogy nem volt jogsértés.

Kovács Levente a bankszövetség közleményében azt írja, a BankAdat rendszer létrehozása az akkori jogi környezetnek megfelelő és szakmailag indokolt volt. Az adatbázisban kizárólag múltra vonatkozó információkat kezeltek.

A GVH szerint az adatbázissal a bankok információs kartellt működtettek, amivel korlátozták a versenyt. A bankszövetség most azzal érvel, hogy az Európai Bizottság iránymutatása szerint az információcsere csak akkor tekinthető versenykorlátozó célúnak, ha az jövőben tervezett árakra vagy mennyiségekre vonatkozó egyéni adatok versenytársak közötti cseréjében nyilvánul meg.

A bankszövetség szerint a BankAdat soha nem tartalmazott árazási információkat, ügyféladatokat, ahogyan banktitkokat sem. A rendszer működése során adatait felhasználták a gazdasági tevékenységgel foglalkozó minisztériumok és más hatóságok is.

A Magyar Bankszövetség közzétette honlapján a BankAdat teljes adatstruktúráját, hogy bemutassa, az adatbázis érzékeny (ügyfél)adatokat sosem tartalmazott.

12 éven át senkit nem zavart

A BankAdat szolgáltatást 2000 nyarán indították a bankok, melyet a Nemzetközi Bankárképző Központ működtetett. A rendszer születése felett az állam bábáskodott, a bankszektorban azt mesélik, a kormányzat kérésére indult, a pénzügyi szervezetek felügyelő hatósága még pénzt is adott hozzá.

A rendszert azért hozták létre, hogy csökkenjenek a magyar pénzügyi rendszer kockázatai. A bankok számára ugyanis megkönnyítette és átláthatóbbá tette az úgynevezett partnerminősítést. Ez törvényi előírás, a bankoknak kötelezően fel kell mérniük egymás kockázatait a bankközi hitelezés során, így a partnerminősítés a likviditás menedzselésének egyik nélkülözhetetlen eleme a pénzügyi szektorban. A bankminősítéshez szükséges egyedi adatokhoz BankAdat rendszerben elérhetővé vált adatokhoz más országokban is hozzájutnak a bankok, a legtöbb helyen független piaci cégek szerzik be a bankoktól, majd eladják azoknak a pénzügyi szereplőknek, amelyeknek szükségük van rá.

A hatalmas bírságot eredményező GVH-eljárásban a legkevésbé világos mozzanat, hogy 12 éven át, amíg a rendszer működött, miért nem tűnt törvényellenesnek, és 2012-ben, amikor a GVH a szerverek lefoglalásával leállította a rendszert, miért vált hirtelen fontossá. Addig az adatszolgáltatási rendszer nyilvánosan, a hatóságok tudtával működött, és annyira nem volt titkos kartell, hogy a Bankárképző félévente nyilvános tanulmányban számolt be a friss adatok alapján a pénzügyi szektor  helyzetéről és a bankok piaci részesedéseiről.

A rendszerhez önkéntesen lehetett csatlakozni, és mindegyik bank csak olyan kategóriában láthatott adatokat, amelyben ő maga is megosztotta a sajátjait. Kezdettől fogva négy fontos kategóriában szolgáltattak adatot a BankAdatnak: negyedéves mérleg- és eredményadatok, a portfólióminőséggel és a tőkehelyzettel kapcsolatos adatok. Ezeket a bankok negyedéves késleltetéssel követhették a rendszerben. Később bővült az adatok köre például a fiókok vagy az alkalmazottak számával.