Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A mindennapokban is érzékelhető javulást hozna Budapest életében, ha az összes fővárosi lakást és középületet a távhőrendszerre kapcsolnának – állítja a Főtáv Zrt., a modellszámításai alapján. Ha 10-10 ezer fogyasztó felváltaná az egyedi gáz- és a fafűtést a környezetbarát távhővel, érdemben nőne annak az esélye, hogy fűtési szezonban se alakuljon ki szmogriadó, és minden tízezer lakás vagy közület átállásával összesen évi 13 tonna por kibocsátásától mentesülne Budapest.
Az egyedi fűtési rendszerek fajlagosan magasabb károsanyag-kibocsátása miatt az elmúlt évek adatai alapján jól kimutatható a légköri károsanyag-koncentráció növekedése a fűtési idényben. A kéndioxid-koncentráció növekedésének egyértelmű oka a lakossági fűtés, hiszen a korábban jelentős kibocsátó erőműveket napjainkra mindenütt felszerelték kénleválasztóval, illetve a közlekedésben felhasznált üzemanyagok kéntartalma is nulla közelébe csökkent.
Sokan a földgáztüzelésről a kevésbé hatékony fa- és széntüzelésre álltak át. Az elmúlt időszakban mind több lakossági fogyasztó váltott földgázról biomassza- (fa-) és széntüzelésre, sőt szeméttüzelésre. Ráadásul egyre több a nem kellően karbantartott, koros kazán, ezekre pedig tökéletlen égés jellemző. A fa és a szemét tökéletlen égése során pedig rákkeltő, aromás szénhidrogének keletkeznek, amelyek közül az egyik legveszélyesebb a benzopirén. Utóbbi vegyület légköri koncentrációjának alakulása az elmúlt években teljesen elszakadt az átlaghőmérséklet indokolta hőigényváltozástól – azaz hiába fűtöttek kevesebbet a háztartások, mind magasabbra került ez a mutató. Ezért egyértelműen a mind rosszabb minőségű fűtőberendezések és tüzelőanyagok okolhatók. Csak Budapesten minden 10 ezer, a környezetbarát távhőre átálló lakás évente mintegy 27 tonnával csökkentené a nitrogénoxid-, illetve 3 tonnával a kéndioxid-szennyezést.
