Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 140/2015. számú határozatát megváltoztatta, és az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette. A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Gőgös Zoltán szocialista képviselő 2015. november 4-én kezdeményezte aláírásgyűjtő ívének hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az NVB álláspontja szerint a népszavazásra benyújtott kérdés az Alaptörvény 8.§ (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott tárgykört (a költségvetést) érint, valamint az nem egyértelmű, megfogalmazása nem felel meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek, ezért 2015. november 30-án megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
A Kúria ezzel szemben úgy érvelt, hogy az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenek előtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó. És noha közvetett módon, azaz áttételesen, szinte mindegyik kérdés kihat a költségvetési törvény tartalmára, a hitelesítésre feltett kérdés tiltott népszavazási tárgykörök szempontjából történő minősítésekor azonban figyelemmel kell lenni azon jogterület sajátosságaira is, amely a kérdés tárgyára vonatkozik.
A Kúria nem osztotta az NVB álláspontját a kérdés egyértelműségével kapcsolatban sem. Kimondta, hogy a kérdés egyértelmű, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumainak megfelel. A Kúria szerint a kérdés a magyar nyelv nyelvtani szabályai szerint félre nem érthetően az állami tulajdonban lévő termőföldek teljes eladási tilalmára vonatkozik. Osztotta a Kúria a kérelmező azon álláspontját, hogy az időbeli hatályt (a népszavazás napjától, illetve a törvény kihirdetésétől számított 3 év) a törvény rendezi, illetve éppen azzal lett volna a kérdés félreérthető, ha további feltételeket, kikötéseket tartalmaz.
