A tokaj-hegyaljai faluból, Rátkáról származó Spéder Zoltán – akárcsak bátyja, Zsolt, a neves demográfus, a Népességtudományi Kutatóintézet vezetője – a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Közgázra járt, ahol a Rajk László Szakkollégiumnak lett a tagja, írja friss számában a Magyar Narancs.

Spéder a Rajkban ismerkedett meg a későbbi fideszes Németh Zsolttal (aki korábban a seregben a szobatársa is volt), Kósa Lajossal, a Mol mai vezérével, Hernádi Zsolttal,  a későbbi OTP-s vezérhelyettes Lantos Csabával, valamint a MÁV-ot és az  Állam-adósság Kezelő Központot később irányító Szarvas Ferenccel. Mivel a Rajk és a Bibó kollégium 1985 után közös nyári táborokat is szervezett, nem meglepő, hogy a későbbi Fidesz-tagok és -tanácsadók derékhadát is ők adták.

A cikk szerint az Orbánnal való ismeretsége is innen datálódik: a Fidesz elnöke állítólag adott Spéder véleményére, és emberileg is kedvelte. Az első parlamenti ciklus végére eltünedeztek a volt rajkosok a Fidesz körül, ennek egyebek mellette az is oka volt, hogy sikerrel kapcsolódtak be a kialakuló hazai kapitalizmusba.

Az OTP-t is megreformálta

„Biztos sokan emlegették az édesanyámat, de azt mondtuk: lehet, hogy 15 ezer embernek nem tudunk perspektívát adni, de ha ez sikerül, 10 ezernek igen” – mondta Spéder azzal kapcsolatban, hogy amikor 32 évesen az OTP Bank alelnöke, majd vezérigazgató-helyettese lett, első feladatai közé tartozott a banki dolgozói létszám öt év alatti lefaragása, a hosszú távú üzleti stratégia és a megfelelő vállalati struktúra kialakítása. Ezek aztán nemcsak az az OTP-t tették a 2000-es évek elejére a régió legversenyképesebb és legjövedelmezőbb bankjává, hanem a bank vezetőit is (Csányi Sándor elnök-vezérigazgató mellett őt is) az ország legvagyonosabb emberei közé emelték.

A cikkben szó van a Csányi és közötte kialakult feladatmegosztásról, ami több forrás szerint a későbbi konfliktusuk eredője is lett: van, aki szerint az alelnöknek nem tetszett a jó fiú (Csányi) – rossz fiú (Spéder) leosztás, de voltak stratégiai nézetkülönbségek is (devizahitelezésbe való beszállás, keleti terjeszkedés elindítása). Mások szerint kialakult egyfajta kettős királyság, és az elnök-vezérigazgató kétszer is megnyirbálta Spéder jogköreit. Ő a kapcsolatukról annyit mondott összegzésként, hogy nagyon sokáig jó barátságban és bizalmas viszonyban voltak (Csányit 50. születésnapjára helikopterrel lepte meg), az viszont nem igaz, hogy valaha is trónfoglaló ambíciói lettek volna.

Egészséges mérték

A portréban részletesen szó van Spéder médiabefektetéseiről: az Indexet kiadó Közép-Európai Média és Kiadó Kft.-ben (CEMP) 2007-ben tűnt fel, 2008-ban pedig már ő számított a CEMP első emberének, és ő vezényelte le a Portfoliótól indult Vaszily Miklós vezérigazgató közreműködésével a birodalomhoz tartozó médiumok integrálását. A cikk tárgyalja azt is, hogy 2010 után milyen nyomás nehezedett az Indexre, és hogy hogyan élte túl a csoport a vezérigazgató, az alapító-főszerkesztő, majd a 444 megalakulásával tucatnyi indexes újságíró távozását. „2010 után negyedévente hallom, hogy eladom az Indexet, és tessék, még mindig nem tettem meg” – reagált Spéder a csoport eladásáról szóló pletykákra, szerepvállalásáról pedig azt mondja, hogy az nem lépi túl az egészséges mértéket.

A cikk szerint Spédert maga Orbán Viktor kérte fel az új központosított takarékszövetkezeti integráció, „a vidék hatékony pénzügyi rendszerének” kialakítására, amely a kormányzati szándékok szerint az OTP komoly versenytársa lehet a kistelepüléseken is. Az FHB tulajdonosaként Spéder sem örült a bankadónak, viszont a Narancsnak azt mondta, hogy „vannak kormányzati célok, amiben tudok a kormánnyal azonosulni. Ilyen a magyar érdekeket támogató gazdaságpolitika.”

A portré első részében hosszan olvashatunk még Spéder szerteágazó kapcsolatrendszeréről, és például arról, hogy valójában mi foglalkoztatta akkor, amikor 2007-ben egy Magyar Nemzet-es cikk azzal vádolta meg, hogy Schmidt Máriával és Áder Jánossal közösen egy Orbántól független párt létrehozásán ügyködik. Emellett rengeteg jó sztori, valamint a két legnagyobb befektetésen kívüli érdekeltségek bemutatása segíti a portré megrajzolását.

A második részében a legnagyobb Spéder-érdekeltségekről, az FHB-ről és a BIF-ről lesz szó.