Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Alkotmánybíróság fog dönteni az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyonáról szóló kedden elfogadott törvényről, ami gátat szab annak a gyakorlatnak, hogy a nyilvánosság is széles körben megismerhesse az alapítványok költekezését. Ez eddigi gyakorlat szerint közérdekű adatigénylés során ki kellett adni az MNB közpénzből működő alapítványainak gazdálkodását, a kedden kormányzati döntéssel elfogadott jogszabály értelmében mégsem kellene részletesen végrehajtani az adatszolgáltatást. Emellett a törvénymódosítás alapján az intézmény vezetőinek fizetése megduplázódott.
Bánki Erik a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a jegybanktörvény kedden elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját. A törvényjavaslat különleges eljárásban történt tárgyalását Bánki azzal magyarázta, hogy a pénzpiaci stabilitás érdekében ki kellett vonni a jegybankot az új közigazgatási eljárási törvény hatálya alól.
Fazekas István
A Fidesz politikusa indoklásában azt mondta, hogy a jegybank által létrehozott alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik – ezzel kapcsolatban született korábban az alapítványok számára elmarasztaló ítélet. Jelezte ugyanakkor, hogy a most jóváhagyott törvény értelmében ezek az alapítványok közhasznúakká válnak, így évente egyszer közhasznúsági jelentést kell tenniük a gazdálkodási eredményükről. Utóbbi azonban ez nem jelenti azt, hogy a szerződéseiket is nyilvánosságra kell hozni.
A jegybanki vezetők "bérrendezését" Bánki Erik azzal indokolta, hogy az Európai Unió jegybankjai közül a magyar elnökének és tisztségviselőinek fizetése volt a legalacsonyabb eddig. Ők most a "középmezőnybe" kerültek. Nem lenne helye bérrendezésnek, ha a jegybank gazdálkodása, a monetáris politika eredményei nem járnának kedvező hatásokkal, de jelen körülmények között itt volt az ideje a kiigazításnak – mondta.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is válaszolt a sajtó kérdéseire, azonban az Index esetében belebonyolódott mondandójába. A politikust arra kérték, hogy magyarázza el, hogyan nem lesz közpénz az az alapítványi vagyon, amelyet közpénzként csoportosít át a Magyar Nemzeti Bank a saját alapítványába. Kósa szerint ez hasonló a magánszemélyek gyakorlatához, ahol ha valaki a saját vagyonát befizeti egy alapítványba, ott megszűnik a kapcsolata a pénzzel, onnan egy kuratórium felel érte – bár egy magánszemély is lehet az alapítványának kuratóriumi tagja.
Ha azt feltételezzük, hogy az MNB-alapítványai közpénzként viselkednek, akkor nem lehetnek alapítványok
– bonyolódott válaszába Kósa. Szerinte "az alapítványi pénz alapítványi pénz", nincs más státusa, tehát a pénz addig közpénz, amíg az alapító nem tette be az alapítványba – ismételte meg. Elmondta azt is a már folyamatban lévő adatkikéréssel kapcsolatban, hogy a közhasznú alapítványokról is lehet adatot kikérni, tehát "nem arról van szó, hogy elzártuk az adatkérést". Fontos különbség azonban, hogy a közhasznú alapítványok sokkal szűkebb körben kell beszámoljanak tevékenységükről.
Az MNB alapítványai függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúság feltételrendszerét, a(z elfogadott) törvény erejénél fogva közalapítvány..., ööö, közhasznú alapítványok.
– folytatta a frakcióvezető.
Kósa Lajos ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy más, közpénzből gazdálkodó, nyereséges szervezetnél megvalósulhat-e az MNB-hez hasonló alapítványi modell. Ez azért is fontos, mert a pártalapítványok, így a Fidesz pártalapítványa is közpénzből működik, ezért köteles nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylésekre válaszolva szerződéseit és részletes költéseit.
