Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Európai Központi Bankkal (EKB) nem egyeztetett a kormány az MNB alapítványainak pénzügyeit titkosító jogszabály-változtatásról, holott az EKB-nak véleményezési joga van minden, a magyar jegybankot érintő törvénymódosításról – írja a Magyar Nemzet.
Az EKB már a tavalyi jelentésében is óvatosan ugyan, de bírálta az MNB által létrehozott alapítványok működését, illetve azok állampapír-vásárlásait, akkor azt írták, hogy az MNB több olyan programot is indított, amely nincs kapcsolatban a monetáris politikával, ideértve egy ingatlanbefektetési, egy pénzügyi ismereteket támogató programot, továbbá egy magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot.
A Magyar Nemzeti Bank ellenben nem válaszolt a lapnak arra a kérdésére, hogy a törvénymódosítást megelőzően egyeztetett-e a javaslatot benyújtó Bánki Erikkel és Mengyi Rolanddal. A Népszabadság viszont még csütörtökön arról írt, hogy Matolcsy György MNB-elnök maga kérte Orbán Viktort miniszterelnöktől a törvénymódosítást, mert nem szerette volna, ha kiderülnek a jegybank sokmilliárdos ingatlanvásárlásainak részletei.
Január végén ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla ítéletet hozott Tóth Bertalan szocialista politikus ügyében és kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) közpénzt kezel és közfeladatokat lát el.
