A munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra – áll a Bruxinfo szerint az EB javaslatában, amely a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvet módosítaná. 
 
A kiküldött munkavállalókra jelenleg egyes területeken már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak, de a munkáltató nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Emiatt különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami az EB szerint torzíthatja a vállalatok közötti versenyt.  

A javaslat értelmében a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz. A javadalmazásba nem csupán a minimálbér fog tartozni, hanem adott esetben más elemek, így bónuszok és juttatások is.

A tagállamok ezentúl elő tudnák írni az alvállalkozóknak, hogy azok ugyanazt a munkabért fizessék ki a munkavállalóknak, mint a fővállalkozó. Ez azonban csak megkülönböztetéstől mentes módon valósulhat meg: ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni minden alvállalkozó esetében, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban vagy egy másikban rendelkezik-e székhellyel.

A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak. A tervezett módosítás szerint a kiküldetés időtartama meghaladja a 24 hónapot, a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező. 
 
Új tagállamokat képviselő diplomaták szerint a bizottság javaslata komoly változást hozna az eddigi rendszerbe és jó eséllyel éles kelet-nyugati szembenállást eredményezne, hasonlóan a szolgáltatási irányelv egy évtizeddel ezelőtti tárgyalásához – írta a Bruxinfo.

Az új tagállamok a beszámoló szerint úgy látják, hogy az olcsóbb munkabérek megszüntetésének kezdeményezésével a bizottság francia, belga és luxemburgi nyomásra valójában a kelet-európai szolgáltatók versenyelőnyét akarja megszüntetni. Miközben jól hangzik az, hogy az átlagosan négy hónapra kiküldött keleti munkavállalók is a helyiekkel azonos bérezésben és javadalmazásban részesüljenek, a bizottság javaslata lehetővé tenné néhány ország számára a külföldiek kiszorítását az építőiparból és néhány más ágazatból.

„A szociális dömpingről szóló érv teljesen hamis. A kelet-európaiak ugyanis nem költségek alatti árral törnek be a nyugati piacokra. A bérek szintje közötti különbség a gazdasági fejlettségbeli különbségekkel, az eltérő ár- és bérszínvonallal magyarázható”. mondta egy új tagállami forrás a BruxInfónak. Az illetékes szerint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosítása csökkentené a versenyt, ezért felverné a szolgáltatások árát, és végső soron az európai versenyképességet rontaná.

A munkaadók legnagyobb európai ernyőszervezete is bírálta az irányelv módosításáról szóló javaslatot. „Mélységesen nem értünk egyet az Európai Bizottság azon nézetével, hogy kiküldött munkavállalókról szóló 1996-os irányelv módosítása szükséges az egységes piacon a tisztességes verseny biztosításához. A meglévő direktíva garantálja a minimumkeresetet és a fogadó ország más foglalkoztatási alapfeltételeinek alkalmazását a kiküldött munkavállalókra” – közölte Markus J. Beyrer, a Business Europe főigazgatója.
 
 Az ernyőszervezet vezetője szerint a jogszabály megváltoztatása új bizonytalanságot teremtene az üzleti szféra számára Európában. Továbbá egy veszélyesen megosztó vita kiprovokálását eredményezheti a tagállamok között, amikor a bizalom és az egység helyreállítása a fő prioritás.