Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"Meglepetés. 10 ezer svájci frankot osztunk szét" - jelentették be Twitter-üzenetükben a kampány szervezői röviddel az akció után. A világhálón közzétett fényképeken látható, amint az észak-svájci város főpályaudvarának csarnokában emberek sokasága próbál szerezni egyet az ajándék 10 frankos bankjegyekből, amelyek szétosztása az aktivisták szerint nagyjából egy órát vett igénybe.
Riesen Andrang! #10er-Noten #Grundeinkommen pic.twitter.com/h24WaMAMj3
— Grundeinkommen (@grundeinkommen) 2016. március 14.
A svájciak június 5-én szavazhatnak arról a népi kezdeményezésről, amelynek célja a "feltétel nélküli alapjövedelem" bevezetése. A javaslatot a jobboldal és a szakszervezetek messzemenően elutasítják, a baloldalon azonban vannak, akik támogatják az előterjesztést.
Az ötletgazdák szerint az alapjövedelemmel garantálva lenne a Svájcban élőknek a "méltóságteljes élet". A járadék összegét törvényileg szabályoznák, de a javaslatot előterjesztők felnőttek esetében havi 2500 frank (mintegy 700 ezer forint), míg gyerekek és serdülők részére havi 625 frank (mintegy 177 ezer forint) fizetését tartanák megfelelőnek.
A kormány ellenzi a tervet, amelynek finanszírozása szerinte óriási terhet róna az alpesi ország gazdaságára: az adófizetőknek évente összesen 208 milliárd frankjába (csaknem 58 900 milliárd forintba) kerülne.
Ha a júniusi referendumon az igenek kerülnek többségbe, a politikai vezetésnek kötelessége lesz a javaslatot törvényerőre emelni.
Svájc a világ egyetlen közvetlen demokráciája, ahol a lakosság rendszeresen népszavazáson hoz döntést egy-egy konkrét kérdésben.
