EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Miért bünteti a kormány legközvetlenebb alkalmazottait? - kérdezi pénteki közleményében a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége. Ugyanez az érdekképviselet írt nyílt levelet Lázár Jánosnak, amiért az általa vezetett Miniszterelnökségnél tízórás munkaidőt írt elő.
Mint írják, a kormánytisztviselők nem csupán a nagyböjt miatt koplalnak, hanem mert a hó végére rákényszerülnek. Kiürül a bankszámlájuk és a hűtőszekrényük. Elsősorban a középfokú végzettségű közszolgálati tisztviselők helyzete siralmas. 22 éves szolgálat után is nagy részük csak létminimum körüli összeget keres. Közszolgálati tisztviselők, béremelésben mégis csupán a minimálbér és a garantált bérminimum évenkénti emelése révén részesülnek.
A KSH friss jelentésében azt olvashatjuk, hogy éves összehasonlításban 7 százalékkal nőtt Magyarországon az átlagos nettó kereset. Az átlag úgy jön ki, hogy sokan az átlag alatt keresnek. A közszolgálati tisztviselők illetményalapja (38 650 forint) 2008 óta változatlan. 2009-ben megvonták tőlük a 13. havi bért. Az infláció azóta 25 százalék körül alakult – sorolják a közleményben.
Közszolgálati demonstráció 2014 decemberében
Fazekas István
2014 júliusában beígérték számukra az életpályamodell július 1-jei bevezetését, amit 2015. december 23-án eltöröltek.
A központi közigazgatásban dolgozók részére a kormány 2018-ig nem számol bérrendezéssel!
– írja a közszolgálati érdekképviselet.
A magyar közigazgatás újkori történetében példa nélküli, hogy 10 éven keresztül csak megszorításokkal, törvényi szigorításokkal találják magukat szemben a köz "központi szolgái", akikre több mint 15 többlet elvárás vonatkozik a versenyszférához képest.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége követeli, hogy a közszolgálati dolgozók reálkeresete újra érje el a 2008. évi szintet.
