Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Eni elindítja a kitermelést a Hammerfesttől 85 km-re fekvő Goliat mezőn, Norvégia partjaitól nem messze, a Barents-tenger jégtől mentes területén. A Goliat-projekt – amely az első olyan olajmező, amelynek kitermelése a Barents-tengeren kezdődik meg – a világ legnagyobb és legfejlettebb úszó termelő-, tároló- és töltőlétesítménye (FPSO) segítségével jöhet létre. Az egység egymillió hordónyi olajkapacitással bír, és a legmodernebb technika alkalmazásával épült, hogy megoldást nyújtson a sarkköri tevékenységek által felállított technikai és környezeti kihívásokra.
Az olajmező napi teljesítménye elérheti akár a százezer hordós mennyiséget – ebből 65 ezer hordónyi olajnak megfelelő mennyiség jut az Enihez, mivel a termelési engedélyen 65-35 százalék arányban osztozik a norvég Statoillal. A vizsgálatok szerint a teljes gázmező körülbelül 180 millió hordónyi olajat rejt.
eninorge.com
A termelés egy 22 kútból álló víz alatti rendszerrel történik majd, melyekből 12 az olajkitermelésért, 7 a víz-, és 3 a gázbefecskendezésért felelős. A Goliat ezek mellett a legfejlettebb technológiai megoldásokat veszi igénybe azért, hogy a lehető legkisebb hatással legyen a környezetre. Ennek megfelelően a szükséges energia tenger alatti kábeleken jut majd el a munkaterületre – amely az alternatív módszerekhez képest 50 százalékkal csökkenti a szén-dioxid emissziót –, a víz- és gáztermékeket pedig visszafecskendezik a gyűjtőmedencébe.
A Goliat-projekt fontos mérföldkőnek számít az Eni növekedési stratégiájában, és várhatóan nagymértékű cash flow-növekedéshez vezet majd. Az olasz cég 1965 óta dolgozik Norvégiában – jó ideje az Eni Norge AS leányvállalatán keresztül. A vállalat több kutatási engedéllyel és termelő mezővel rendelkezik az ország területén, melyek 2015-ben 106 ezer hordó olaj egyenértékben hoztak felszínre különféle szénhidrogén-energiahordozókat.
