Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Századvég a 2012 és 2014 között többször is írt az épületek energiahatékonyságának javításáról, szerintük ugyanis a szigetelés nélküli kockaházak és az elavult fűtési rendszerű régi épületek a legpazarlóbbak – írja vs.hu.
Persze a problémához megoldást is kínáltak, amely szerint az uniós pénzeket kombinálni kell az úgynevezett ESCO (energy service company) cégek tőkéjével. Ezen a vállalkozások ugyanis a majdani megtakarítások terhére készek megelőlegezni a szükséges beruházásokat. Ami különösen szép, hogy a Századvég kutatói amellett is érveltek, hogy ne legyen túl nagyarányú a vissza nem térítendő uniós támogatás ezeken a pályázatokon. Így ugyanis az ESCO-cégek kiszorulnának a projektekből, hiszen az általuk megfinanszírozott beruházást előbb-utóbb azért meg kell fizetniük az épületek tulajdonosainak, míg a vissza nem térítendő támogatás valóban ingyenpénz.
Mindeközben a Századvég elnökének, Heim Péternek – illetve befektetési cégének, a Sphaera Zrt.-nek – a résztulajdonában is volt egy ESCO-cég, a Get-Energy Zrt.
A tanácsadó arra is tett javaslatot, hogy az ESCO-típusú beruházásokat egy állami vállalat irányítsa, ez az azóta megalakult Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt., amelynek elődleges feladata, hogy az állami és önkormányzati épületeket felmérje, a beruházások műszaki tartalmát meghatározza, amelyre az ESCO-cégek ajánlatot adhatnak.
A gazdaságkutató nyíltan kampányolt a Széchenyi Programiroda (SZPI) kibővítése mellett is, 2012 szeptemberében, arra hivatkozva, hogy az uniós forráselosztással járó feladatok ellátásra csak az SZPI alkalmas. Igaz, ehhez rengeteg külső szakértőre lesz szüksége. Akkor úgy kalkuláltak, hogy 10 milliárd forintból lehet felfejleszteni a programirodát a feladatokra. És egy hónap múlva a Századvég addigi elemzője, Schultz Gábor lett a programiroda ügyvezetője.
