Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A térség újraiparosítását szorgalmazó nyilatkozathoz eddig harminc térségbeli önkormányzat csatlakozott, legutóbb a Tolna megyei önkormányzat közgyűlése mondott rá igent. A dokumentum szerint az érintett települések célja, hogy az ásványkincsek felhasználásával régi-új iparágat, élhetőbb városokat, falvakat alakítsanak ki, és ennek érdekében előmozdítsák a politikai, gazdasági döntéseket.
Ez persze mind nagyon szép, de egyelőre azt sem tudni, hogy az egymilliárd eurós beruházást igénylő projekt mennyire életképes. A paktum egyik szószólója, Polics József (Fidesz–KDNP), Komló polgármestere szerint: az iparfejlesztési koncepció az alapanyagok komplex vegyészeti hasznosítására épül; szén, kommunális hulladék, szennyvíziszap felhasználásával állítanának elő különféle termékeket, biogázt, polikarbonátot, műtrágyát, kerozint, de a szén akár gyógyszeralapanyag is lehet. A szén kitermelési költségei ugyanis olyan magasak, hogy minél szélesebb körben kell hasznosítani az ásványkincset. Először a technológia költség-haszon arányát kell egy mintaprojektben elemezni, a kutatások elvégzéséhez 1-2, a program "felfutásához" 8-10 évre van szükség.
Polics nézőpontja érthető olyan szempontból, mivel Komlón 2000-ben szűnt meg végleg a szénbányászat, a rendszerváltozáskor 32 ezer ember élt a városban, ma már csak 25 500, ráadásul a lakosság öregszik. A polgármester szerint, a szénvegyészeten kívül nincs mire alapozni a jövőt.
Kalmár István, a nagymányoki és a váralja-mázai szénmezőre kitermelési joggal rendelkező, pécsi Calamites Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Váralja-mázai medencében kitermelhető feketeszénvagyont mintegy 240 millió tonnára becsülik. A nyers szén fűtőértéke 16,5 gigajoule-ra várható tonnánként.
A szén hagyományos kitermelése és felhasználása ma már nem gazdaságos, és a környezetvédelmi szempontoknak sem felel meg – emlékeztetett. A Mecsekben egy gigajoule energiatartalmú feketeszenet körülbelül 4 eurós költséggel lehet kitermelni, egy megawattóra villamos energia előállításához – 40 százalék hatásfok esetén – 9 gigajoule energiatartalmú szén szükséges. Ugyanakkor jelenleg a villamos energia megawattóránként 36 euró körüli összegért importálható. Ilyen feltételek mellett a szenet nem lehet gazdaságosan erőmű fűtésére használni. Ezzel szemben az úgynevezett tisztaszén-technológiával nagy hozzáadott értékű termékeket lehet előállítani.
Az eljárással a szénből szén-monoxidot, hidrogént és szén-dioxidot tartalmazó szintézisgázt állítanak elő úgy, hogy az izzó szén fölé vízgőzt vezetnek. A szintézisgázt használhatják fűtésre, gyárthatnak belőle metanolt, kerozint, műtrágyát. A mélyművelésű bányászatban keletkező 40 százaléknyi meddőanyagból pedig ki lehet nyerni a ritkaföldfémeket, de építőanyagot is elő lehet belőle állítani.
