Hozzávetőlegesen május közepétől kezdheti meg a Quaestor-károsultak kifizetését a Kárrendezési Alap, de az igazságügyi tárca vizsgálja azt a sajtóban megjelent problémát, miszerint több esetben a kárrendezésre jogosulttól a hozam levonása nem történt megfelelően - derül ki Trócsányi László igazságügyi miniszternek Szabó Tímea PM-es képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. 

Korábban a Világgazdaság arról írt, hogy az új kártalanításról szóló törvény alapján már le kell vonni a kifizetendő összegből a 2008. január 1-je óta elért hozamokat, ezért azok, akik akkor tették be a pénzüket Quaestor-kötvényekbe, és évente 6-8 százalékos hozamot kaptak, eleve arra számíthatnak, hogy a névérték csupán 50-60 százalékát kapják meg.

Trócsányi most azt írta, kivizsgálják, hogy a felmerült probléma jogszabály-módosítást igényel-e, illetve hogy jogszabály-módosítással rendezhető-e.

A Kárrendezési Alap a károsultaknak küldött értesítésben egyébként tételesen nem részletezik az ellenérték megállapítása során figyelembe vett tételeket, de a kárrendezésre jogosultak jelezhetik, ha részletesebb tájékoztatásra van szükségük.

A kárrendezés során kifizetendő ellenérték meghatározása viszont több körülményből tevődik össze, de mivel ez nem egy kötelezően igénybe veendő lehetőség a befektető számára, ezért az ellenérték meghatározásakor a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg.

A cél az, hogy a Kárrendezési Alap által fizetendő ellenérték és a befektetési vállalkozás által a befektetőnek jóváírt hozamok összege adja ki a befektető által teljesített "tőkeösszeget", vagyis a befektetett pénzt, de mivel a befektetési vállalkozás által jóváírt hozamok nem tényleges gazdasági tevékenységből fakadtak, azt a cégcsoport nem a működése során termelte ki, hanem a későbbi befektetők befizetéseiből fedezte, ezért a hozam fiktív, így a jóváírt hozamokat tőketérülésként minősítik.

Trócsányi azt írta, arról, hogy pontosan milyen összegű kárrendezést kaptak a jogosultak, nem rendelkeznek információval.