Felszámolási csalásra utaló jeleket lát a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/ a brókercég-felszámolók tevékenységében, amely a következő nyiltkozatot adta ki:

Az egyik legfrissebb erre utaló jel a bedőlt brókercégek úgynevezett külsős letétkezelőinél, például a Saxo Banknál lévő ügyfélpénzeinek furcsa kezeléséhez kapcsolódik. A Buda-Cash felszámolójának jogi képviselője a brókercég saját vagyonának mondta egy nemrégiben lezajlott bírósági tárgyaláson az ügyfelek 10 milliárdot közelítő, Saxo Banknál beragadt magánvagyonát. Ugyanakkor a brókercég saját mérlegadatai szerint 2014 és 2015 év végén is csak 2,6 milliárd forint saját vagyonnal rendelkezett. Bár ezt a tényt a volt ügyfelek ügyvédei is felhozták a tárgyaláson, a Fővárosi Törvényszék eljáró bírója érthetetlen okból mégis elfogadta a felszámoló jogsértő blöffjét. Így nem engedte az érintett ügyfeleket saját vagyonuk védelmében belépni a perbe. Ezt követően, szintén a trükköző jogi képviselő kérésére a már több mint egy éve nem működő brókercég állítólagos üzleti tikára hivatkozva a tárgyalóteremből is mindenkit kizavart és zárt tárgyalást rendelt el a bíró.

A TEBÉSZ-hez eljutott bennfentes információk alapján úgy tűnik, hogy a perben előadott ügyvédi trükk egy, a peres felek között tervezett ügyfélellenes háttéralku megvalósíthatóságát készíti elő. Ezért a TEBÉSZ haladéktalanul kéri a Magyar Nemzeti Bank /MNB/, mint tulajdonos közbeavatkozását, különben az MNB tulajdonában álló felszámoló cég, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a volt Buda-Cash és Quaestor ügyfelek egy részének szándékos megkárosítását is megvalósíthatja. Az MNB felügyeleti minőségében ugyanis a befektetési vállalkozás engedélyének visszavonása után már nem illetékes. A TEBÉSZ a jelen sajtóközleményt ezért az MNB-nek is közvetlenül elküldte.

A volt brókercégek a 2015. január 15-ei svájci frank mizéria kapcsán keveredtek egyes ügyfeleik számláin megjelent veszteségek miatt elszámolási vitába szerződéses partnerükkel, a Saxo Bankkal. Ezen a napon, a svájci jegybank több év után abbahagyta nemzeti valutájának erősödése elleni védelmét, ami jelentős felfordulást okozott a világ devizapiacain. A hír olyan mennyiségű kereskedési szándékot generált, hogy a Saxo rosszul tervezett internetes kereskedési rendszere a megnövekedett befektetői aktivitást nem tudta kiszolgálni. Ezért a délelőtti órákban egy ideig elérhetetlenné vált. A leállás azonban egyedi probléma volt, mivel a bankok által egymás között használt úgynevezett bankközi rendszernél például nem volt hasonló hiba, pedig ott is többszörösére nőtt akkor a forgalom.

A leállások időszaka alatt a brókercégeknél lévő technikai egységekbe előzetesen bekészített „stop-loss”, azaz veszteséggát ajánlatok sem tudtak teljesülni, ami jelentős kárt okozott a befektetőknek. A Saxo Bank ráadásul késő délután önkényesen teljesen átírta az aznapi üzletek kötési árait, ezzel további vesztséget okozva a magyar ügyfeleknek. A rendszerhibák miatti veszteségekért a magyar jogszabályok szerint egyértelműen a brókercégeket, illetve partnerüket, a Saxo Bankot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Buda-Cash és a Quaestor a vezetőik által elkövetett csalások napvilágra kerülése miatti bezárásukig nem tudták ezeket a belső vitákat a Saxo Bankkal rendezni, így ezt is megörökölte a felszámoló. Egy évig azonban ez ügyben nem történt semmi.

Ezt a vitát zárná most le rövid úton a titkos alku. A TEBÉSZ-hez eljutott bennfentes információik szerint azonban ebben nem a tényleges felelős viselné a veszteségeket, hanem a vétlen ügyfelek. A PSFN ugyanis a saxo ügyet úgy zárnák le, hogy a hiányos és a pozitív magánszámlák egyenlegét összevontan kezelné, így a néhány mínuszos számla veszteségeit a többi ügyféllel fizettetnék meg. A Fővárosi Törvényszék furcsa döntése pedig e trükk kivitelezéséhez asszisztál.

Az elgondolás azonban súlyosan jogsértő! A Saxo Banknál vezetett számlákon megjelent hiányok ugyanis nem brókerlopások eredményei, hanem kereskedési veszteségek. Azaz, pontosabban a kereskedési ajánlatok jogsértően elmaradt teljesítéseinek következtében beálló veszteségek. Ezért a jogszabályok szerint e hiányok nem tartoznak a Befektető-védelmi Alap /BEVA/ hatálya alá és így e számlák sem kezelhetők összevontan. Ezen esetre a felszámolóra vonatkozó általános előírás, a cég követeléseinek és tartozásainak rendezésére előírt kötelezettség vonatkozik az idegen tulajdonú letétek minden egyebet, még a felszámoló költségét is megelőző kiadása mellett. Azaz a pozitív számlák egyenlegeit ki kell szolgáltatni a volt ügyfeleknek, míg a negatív számlák miatt beállt jogvitákat egyesével kell rendezni. Mivel a Saxo Banknál és egyéb külső letétkezelőknél lévő számlák tulajdonosai, és így a rajtuk fellelhető egyenlegek tulajdonosai is egyértelműen és pontosan beazonosíthatók, ezért súlyosan jogsértő lenne a vitatott kereskedési veszteségek más ügyfelek vagyonából történő elszámolása.

A Quaestornál ráadásul a túlforgalmazott, a sajtó által fiktívnek nevezett kötvénycsalásokon kívül, egyetlen értékpapír és egyetlen forint sem hiányzik az ügyfélvagyonból. A Saxo Bank részéről e brókercég felé kimutatott 170 millió forintos veszteséget pedig mindössze 40 számla hozta össze a teljes 880 fős saxo bankos ügyfélállományból. Ezért is furcsa, hogy a PSFN miért nem ezzel kezdte a Saxo-val szembeni pereskedést, hiszen erre a Quaestornál még a működése idején félretették egy elkülönített számlára a fedezetet az esetleges pervesztés esetére.