Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Két vádlott – köztük a Pénzügyminisztérium volt államtitkára – esetében új eljárást javasol a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az úgynevezett Sukoró-ügyben – közölte a vádhatóság, miután pénteken továbbították a Szegedi Ítélőtáblának az ügy iratait.
A per első- és másodrendű vádlottja szerint törvénytelen volt az elsőfokú ítélet.
A főügyészség a közleményben azt írta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két korábbi vezetőjére kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartották, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozták.
A védelmi fellebbezéseket a fellebbviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak – írták.
Börtönbüntetés és felmentés
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.
Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a fenti vád alól. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.
Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette.
Vádlottak: Az ügyészség szembemegy az Ab-val, Strasbourggal és a Velencei Bizottsággal
Tátrai Miklós és Császy Zsolt közleményben reagált a pénteki ügyészségi fordulatra. Ebben megdöbbentőnek nevezték, hogy "az ügyészség egy olyan eljárást kíván tovább folytatni, amellyel kapcsolatban már eddig három alkotmánybírósági határozat, a Velencei Bizottság állásfoglalása és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítélete is egybehangzóan kimondta, hogy alkotmánysértő és nemzetközi egyezményekbe ütköző alapokon nyugszik".
MTI / Mészáros János
Az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és egykori értékesítési igazgatója 19 pontban foglalta össze, szerintük miért volt jogsértő az elsőfokú ítélet. A többi között arra hivatkoztak, hogy a bíróság nem teljesítette indokolási és mérlegelési kötelezettségét, olyan tanúra hivatkozott, akit ki sem hallgatott, továbbá olyan bizonyítékra, amelyet maga a bíróság zárt ki az eljárás során.
Szerintük az ügyészségnek ezekre a másodfokú bíróság figyelmét fel kellett volna hívnia, ezt azonban nem tette meg. "Ehelyett a nyilvánossághoz fordult, és az eljárás során már megszokott klisékre épített propagandát, a törvénytelen elsőfokú ítélet súlyosbítását kérve" – fogalmaztak. Hozzátették: remélik, hogy a másodfokú bíróság a büntetőeljárást "4 évnyi tévelygés után" visszatéríti a törvényesség útjára.
| Mi is volt a sukorói telekcsere? |
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. |
