Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Magyarországon egy használt lakás átlagára 16,3 millió forintot ért el a legdrágábbnak számító Budapesten tavaly a harmadik negyedévben, míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kellett fizetni, ahol az átlagár 5,8 millió forint volt - derül ki az MTI által ismertetett FHB legújabb lakásárindex-elemzéséből.
Magyarországot Svédország követte 11,6 százalékos drágulással. Ugyanakkor Svédországban átlagosan 2648 ezer koronáért, 87,4 millió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok, a legdrágábbnak Stockholm számított 5424 ezer koronás, 179 millió forintos átlagárával az idei első negyedévi adatok szerint.
A harmadik helyre Írország került, ahol 2015-ben a drágulás mértéke a korábbihoz képest kissé csökkent ugyan, de még így is megközelítette a 10 százalékot. A főváros, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak csaknem 248 ezer euró, mintegy 74,3 millió forint körül alakultak 2015 harmadik negyedévében.
Bánkuti András
Továbbra is vannak olyan országok, amelyek nem tudnak kilábalni a lakáspiaci válságból. Kissé még mindig csökkentek az árak Olaszországban, Horvátországban, Franciaországban és Lengyelországban. A legnagyobb vesztes Görögország volt, ahol 2015 első kilenc hónapjában csaknem 5 százalékkal estek az átlagárak.
Az elemzés szerint bár a lakásárak emelkedése a piacok magára találását mutatja, a lakásépítések nehezen indulnak be Európában. Az Európai Unióban körülbelül harmadannyi építési engedélyt adtak ki 2015 első kilenc hónapjában, mint a gazdasági válság előtt, nyolc évvel korábban az első három negyedévben. Az építési engedélyek száma csak 8 százalékkal volt magasabb tavaly az első háromnegyed évben, mint 2013 azonos időszakában.
Az egyes országok között azonban nagyok a különbségek, Svédországban, Ausztriában és Németországban például az építési engedélyek száma a válság előtti maximumot is jelentősen meghaladja. A legnagyobb lemaradást a válság előtti maximumhoz képest Spanyolország és Görögország mutatja.
Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat - áll a bankcsoport által ismertetett elemzésben.
