Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nem hiszem, hogy a világon létezik olyan alapítvány, amely átláthatóbb, mint a Pallas Athéné alapítványok – mondta a Figyelőnek adott interjújában Fekete Zoltán, az MNB-alapítványok vagyonkezelője, a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója.
Fekete azt mondta, az alapítványok biztosan máshogy tudtak volna reagálni a támadásokra, ha van egy PR-szervezetük, de nem volt. Bár az alapítványok csak az után tették közzé a támogatási szerződéseiket, hogy a bíróság erre kötelezte őket, Fekete szerint a közvélemény objektív tájékoztatása alapvető követelmény. Hozzátette, az Alkotmánybíróság március végi döntése után néhány héten belül mindent megtettek, hogy megfeleljenek az előírásoknak.
Az alapítványok gazdálkodásáról Fekete azt mondta, először állampapírokba fektettek, de a kamat is alacsony volt, illetve az EKB is megfogalmazott ezzel kapcsolatban kritikát, ezért átcsoportosították a portfóliót. Bár az EKB arra figyel, hogy ne az elsődleges piacon vegyenek állampapírokat, mert azzal megsértik a monetáris finanszírozás tilalmát, Fekete azt mondta, ha volt is ilyen, általában törekedtek arra, hogy a másodlagos piacon vegyenek állampapírokat. Fekete elmondása szerint jelenleg közel 200 milliárdot tárolnak államkötvényekben a több mint 260 milliárdból, de ezeket át akarják csoportosítani.
Mario Draghi, az EKB elnöke megerősítette, hogy folyamatosan figyelik az alapítványok gazdálkodását, ugyanis tiltott monetáris finanszírozásnak minősül, ha az MNB alapítványainak juttatott közpénzeket végül az államháztartás finanszírozására fordítják, például állampapírok vásárlásával. Fekete erről azt mondta, nem osztják az EKB aggodalmát, mert az államadósságnak csak kevesebb mint 1 százalékát teszi ki az alapítványok állampapír-állománya.
Fekete Zoltán azt mondta, az alapítványok feladata, hogy megőrizzék a vagyonukat, befektessenek és a hozamokat a működésükre és a támogatásokra költsék, ezért fektettek állampapírokba, de most ingatlanokba kívánnak fektetni, be akarnak lépni az ingatlanpiacra, hogy részesüljenek az ingatlanpiaci növekedésből az elkövetkezendő 3-4 évben. Főleg magyarországi, minőségi kereskedelmi, iroda- és egyéb ipari célú ingatlanokba kívánnak fektetni.
Fekete azt is elmondta, hogy az alapítványok a befektetésük hozamaiból már több mint 700 dotációs szerződést kötöttek és 3,3 milliárd forintot helyeztek ki két év alatt.
