A másodfokú bíróság ítélete alapján a Közgép nem közölt hamis adatot a Győr-Gönyű kikötőhöz kapcsolódó munkák elvégzésére kiírt közbeszerzés ügyében, így a cég mentesül a közbeszerzési eljárásoktól való eltiltás hatálya alól.

A Fővárosi Törvényszék ezzel helyben hagyta az elsőfokú döntést - ismerteti a törvényszék az ítélethozatalt követően kiadott közleményében. Az elsőfokú ítéletnek az alperes határozatát megváltoztató része ellen az alperes, valamint az elsőrendű és a másodrendű alperesi beavatkozók nyújtottak be fellebbezést.

Nem hazudtak a kompokról

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek elkészítésére és az építési munkák elvégzésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írt ki közbeszerzést 2015-ben. A négy ajánlattevő között volt - közös ajánlattevőként - a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Kötiviép'B Kft. Ez a két cég adta a legolcsóbb ajánlatot 6 milliárd 673 millió forinttal. Az ajánlatkérő azonban a legolcsóbb ajánlatot kizárta a versenyből és érvénytelenné tette arra hivatkozva, hogy a Közgép hamisan adta meg a munkához szükséges két komp adatait. A Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta ezt az érvelést, erről szóló határozatát azonban bíróságon támadta meg a Közgép.

A Fővárosi Törvényszék közleményében felidézi, hogy az elsőfokú bíróság a Közgép Zrt. kérelmét részben megalapozottnak találta, és az alperes határozatát részben megváltoztatta. Megállapította azt is, hogy az ajánlatkérő (a perben alperesi beavatkozó) megsértette a közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseit. Ezért a bíróság megsemmisítette az ajánlatkérő 2015. június 5-én kelt közbeszerzési döntéséből a SASA II. és SASA III. komphajók esetében a hamis adatközlésre, valamint a kizárásra és a kizárás miatti érvénytelenségre vonatkozó megállapításokat.

Az elsőfokú bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlattételkor, illetve a közbeszerzési eljárás alatt a felperes milyen adatokat ismert, milyen adatok birtokában volt, és ahhoz képest mit közölt - emlékeztet a Fővárosi Törvényszék közleménye. A per során nem igazolódott, hogy a felperes ismert volna a komphajók zárt fedélzetének nagyságára vonatkozó olyan adatokat, amelyek azt támasztották volna alá, hogy a fedélzet nagysága nem felel meg az alkalmassági előírásoknak.

Rámutatnak: az alperes, amikor felülbírálta az elsőrendű alperesi beavatkozó (ajánlatkérő) megállapításait - a közbeszerzési törvény (Kbt.) hamis adat fogalmától eltérően -, a felperes gondatlan magatartására vezette vissza a hamis adatszolgáltatás megállapíthatóságát és ennek tükrében vizsgálta az ajánlatkérő döntésének jogszerűségét. A bíróság szerint azonban a verseny tisztaságának veszélyeztetése is szükséges a megállapításhoz, amely célzatos cselekményt feltételez - közölték.

A törvényszék közleményében ismerteti: a másodfokú bíróság az elsőfokú határozat fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a két komphajóra vonatkozó korlátozást mellőzte, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta eljárása során azt, hogy a felperes milyen adatokat ismert és milyen adatokat közölt az ajánlatában, illetve a közbeszerzési eljárás során.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével, amely szerint a felperes nem követett el hamis adatszolgáltatást, az indokolás során ennek az elsőfokú döntésnek csak a jogi indokait pontosította. A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a felperes minden alkalommal az általa valóban ismert adatokról nyilatkozott - olvasható a Fővárosi Törvényszék tájékoztatásában.

A másodfokú bíróság jogerős döntése folytán a felperes mentesül a közbeszerzési eljárásoktól való eltiltás hatálya alól - emeli ki a Fővárosi Törvényszék.