Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ha Trump beváltja ígéreteit és mérsékli az adókat, 10 évre vetítve 9500 milliárd dollárral csökkennek a kincstári bevételek. Emelni fogja a hadi kiadásokat és hazaküld – önkéntes alapon vagy kikényszerítve – 11 millió papír nélküli bevándorlót. Megemeli a kínai árukra kivetett vámokat, továbbá azoknak az amerikai cégeknek a behozatali tarifáját, amelyek az USA-ból külföldre települtek. Mindennek először pozitív következményei lesznek: meglódulnak a beruházások, béremelkedés várható, hiszen az olcsó külföldi munkaerőt drágább hazaival kell helyettesíteni.
Ha jön a fordulat
De aztán lassan érződnek, sőt, uralkodóvá válnak a negatívumok: emelkednek az árak, beindul az infláció, megugranak az államkötvények kamatai. A FED kénytelen kamatot emelni, hogy kordában tartsa az inflációt, ettől viszont lefullad a növekedés, sőt recesszióba fordul a gazdaság. Duzzadni kezd a munkanélküliség, 5,5 százalékról 7 százalékra emelkedik a ráta, azaz 3,4 millióval nő a munkát keresők száma. Felfelé kúszik az államadósság mutatója is, elérheti a bruttó hazai termék 130 százalékát. Trump hívei vitatják ezt a forgatókönyvet, de ellenfelei Kansas állam példáját hozzák fel, ahol 2012-ben adócsökkentés volt és le is zajlott az imént idézett forgatókönyv. De még ennél is vészesebbek a Trump által ígért gazdaságpolitika nemzetközi következményei.
Ha Kína visszavág
Ha megválasztják, képes nemzetközi szerződéseket felmondani és a büntető vámokból globális kereskedelmi háború alakulhat ki, hiszen például Kínának is vannak eszközei a visszavágásra. A holland szakértő azért mindehhez hozzáteszi: Trump a kampány alatt is sokszor változtatott véleményén, ha pedig netán elnök lesz, a Kongresszus is sok mindenben korlátozhatja. De azért nem árt felkészülni a pesszimista forgatókönyvre, hiszen Donald Trump világlátása és alaptermészete, jelenlegi ismereteink szerint, nem sok jót sejtet – írja elemzésében Paul Broholm a Theodoor Gilissen bank szakértője a párizsi Les Echos-ban.
