A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Jevgenyij Urlasov, Jaroszlavl ex polgármestere jelentős összeget követelt egy helyi vállalkozótól cserébe azért, hogy megtarthassa szerződését az önkormányzattal. Konkrétan 45 millió rubelről van szó- ez akkoriban még 1,2 millió dollárt ért. A polgármester szerint beugratták: a vállalkozó a hatalom pártjának embere, aki Moszkva utasítására cselekedett. Az ügyész erre előállt egy videóval, mely azt tanúsítja, hogy a volt polgármester 500 ezer rubel értékű megvesztegetési pénzt személyesen vett át (ez akkoriban 15 ezer dollárt ért). Urlasov ártatlanságát hangoztatta a perben és forradalmárként határozta meg önmagát. Utalt arra is, hogy a forradalmárokat Oroszországban általában börtönbe csukják.

Ha felszámolják a garázsgazdaságot, kitör a forradalom

Az orosz GDP csaknem fele, pontosabban 46 százaléka a feketegazdaságban keletkezik a Global Financial Integrity nevű washingtoni szervezet felmérése szerint. De megéri-e a kifehérítés?

Jellemző a rubel értékének csökkenésére, hogy a bíróság most pénzbüntetésre is elítélte a volt polgármestert: 60 millió rubelt kell fizetnie. Ez ma már csak 900 ezer dollárt jelent. Oroszország komoly gazdasági válságot él át, amelyet elsősorban a kőolaj és a földgáz árának a mélyrepülése okoz. Putyin népszerűsége mégis magasan szárnyal a Krím "visszaszerzése" és a szíriai katonai akciók nyomán. A lakosságnak imponál, hogy Oroszország ismét a nemzetközi élet erős szereplőjévé vált, akivel mindenkinek számolnia kell. Putyin továbbra is vaskézzel irányítja hazáját, és ebbe beletartozik az igazságszolgáltatás kézbentartása is. Ettől még a korrupciós vád akár igaz is lehet, hiszen Oroszország a világ egyik legkevésbé átlátható gazdaságával rendelkezik. Az már más kérdés, hogy a bűnösök szelektálása nem feltétlenül felel meg a nyugati demokráciákban elfogadott normáknak.