Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Egyetlen adatot, az éppen lejáró határidőt írta csak át Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy rendeletben július végén, és máris csak látszólagosnak tűnik, hogy tavaly nyáron nyugvópontra jutott az olcsó olasz borimport ügye. A főként az észak-alföldi szőlőtermelők életét megkeserítő helyzet kezelésére 2014 végén született jogszabály egy karakteres módosításából az következik, hogy augusztus 1-jével nem oldották fel például azt a rendelkezést, mely a legolcsóbb, ún. földrajzi jelzés nélküli (fn) kategóriába sorolt borokat drágítja.
A korábbi rendelet miatt vizsgálat is indult Brüsszelben, de tavaly nyáron, amikor több olasz borászatnál hatalmas készleteket zároltak "nem megengedett eljárások” használata miatt, a magyarországi borszakma hangulata borúsról látszólag derűsre váltott. Most azonban a felhajtás nélküli rendeletmódosítás hátterében kirajzolódik egy titkos olasz–magyar egyezkedés lehetősége, merthogy a hazai borszakmai szervezet ott ül egy több százmillió forintos pénzhegyen, de abból nem költhet.
A határidő-hosszabbítás azt is jelzi: a magyar kormány tart még attól, hogy mindezt nem kezelheti lezárt ügyként az uniós döntéséig. Az idei terménybecslésekből (idehaza és odakint) az már látható, hogy mennyiségben jó lehet az idei szüret.
Az ügy hátterét és összefüggéseit részletesen tárgyaló cikkünk holnap jelenik meg itt, a hvg.hu-n.
