Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A puhatestűek elszaporodása miatt egyre többen kénytelenek „csigázni” Komlón és környékén: a tulajdonosok kénytelenek egyesével leszedni a kártevőket, ha meg akarják óvni a növényeiket.
Egyikük azt mondta a Dunántúli Napló munkatársának: lehet, hogy nem humánus, de ő már csak sima hipós vizet használ ellenük. „Amit felszedek, zutty, megy a vödörbe. Ha kell, ketté is vágom őket” – közölte.
A sütőtökön át a búzavirágig mindent megrágnak a csigák, de a gazt ők sem szeretik – tapasztalják a tulajdonosok.
A csupasz kártevők máskor is pusztítottak már a komlói kertekben. A mánfaiak korábban arra panaszkodtak, hogy először a vaddisznók, majd a spanyolcsigák „dúlták fel” a portáikat, és szinte semmit nem tehetnek ellenük.
Mánfa, Mecsekfalu és az összes patakkal bíró település igazi paradicsom a csigáknak. Imádják ugyanis az árnyas, vizes, hűvös helyeket, és ha ilyet találnak, egy-kettőre elszaporodnak.
Mánfán Hohn Krisztina polgármester 2011-ben már arról számolt be, a csigák szinte hömpölyögnek az utcákon, és mindent letarolnak, mint a sáskák. Az indiai futókacsa az egyetlen szárnyas, amely hajlandó megenni a spanyolcsigát: két-három kacsa elég egy kert csigamentesítéséhez. A polgármester a lapnak most azt nyilatkozta: két ilyen kacsájuk van, de még nem vetették be őket, megvárják, hogy felnőjenek.
Magyarországon nagyjából 26 meztelencsiga-fajta van, ebből 10 faj kártékony, köztük a spanyolcsiga is.
A cikkben felsorolnak többféle lehetséges védekezési módot a sószórástól a csigaölő szerektől a csigakerítésig. Utóbbi azonban költséges és bonyolult, mert elektromos áram is kell hozzá.
A paradicsom, a fekete ribizke, a begónia virág elvileg távol tartja a csigákat, néhány vakond, sündisznó, béka is jól jöhet, de az igazán hatásos megoldásnak a szedegetés tűnik.
