Azt, hogy a listán szereplő városok 20 százalékában kedvezőtlen változások mentek végbe, jórészt a terrorizmustól való félelmek növekedésével magyarázzák a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértői. Nyugat-Európában tíz városban romlott az életminőség a párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények nyomán.

A több amerikai nagyvárosban az afroamerikaiakkal való bánásmód miatt tapasztalható társadalmi nyugtalanság, az Ukrajna keleti részén folyó harcok, a szíriai és a líbiai polgárháború szintén hozzájárult a biztonsággal kapcsolatos súlyosbodó aggodalmakhoz és ezáltal az életminőség romlásához, csakúgy mint a súlyosbodó diplomáciai feszültségek, például az orosz-ukrán és a kelet-kínai-tengeri vita.

Melbourne hatodik éve vezeti a listát, és idén is Bécs a második. Az osztrák és az ausztrál várost mindössze 0,1 pont választja el, és a harmadik és a negyedik helyen szereplő két kanadai város, Vancouver és Toronto is hajszálnyival kapott csak gyengébb értékelést. Az ötödik helyen holtversenyben az ausztráliai Adelaide és a kanadai Calgary áll, vagyis az élmezőnyben nem történt változás tavalyhoz képest.

A legkevésbé élhető város újra Damaszkusz. A szíriai főváros - amely a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a listán - 2014-ben volt már utolsó. A tavalyihoz képest egy helyet előrelépve Tripoli lett az utolsó előtti. A harcok dúlta Líbia fővárosa után a nigériai Lagos, a bangladesi főváros, Dakka, a pápua új-guineai Port Moresby, majd Algéria fővárosa, Algír, a pakisztáni Karacsi, Zimbabwe fővárosa, Harare, a kameruni Douala és az ukrán főváros, Kijev a legrosszabb.

Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat "elviselhetetlen", a 100-as "ideális" életkörülményeket jelöl.