A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta kedden, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt.

A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék.

Elemzők: ez lehetett az utolsó „papírforma” ülés

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők azt hangsúlyozták, hogy szeptembertől a jegybank a három hónapos betétekben elhelyezhető összeg korlátozásával, a kamat módosítása nélkül lazíthat a monetáris feltételeken.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője felidézte, hogy az MNB a három hónapos betét hozzáférésének korlátozásával kívánja irányítani monetáris politikáját, az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapír-piacra.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a három hónapos betétekben elhelyezhető összeg korlátozásával a jegybank kiszorítaná a pénzt az eszközből, így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek.

Hasonlóan vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere is. A piac szeptemberben kaphat iránymutatást a jegybanktól a három hónapos betétek év végi szintjével kapcsolatban, ami befolyásolhatja a rövidebb lejáratú kamatszinteket – mondta.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint ez az ülés az utolsó a "papírforma ülések" sorában, a nyár lezárultával ismét izgalmas időszak következik.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője pedig azt emelte ki: nem valószínű, hogy a monetáris tanács rövidtávon a kamatcsökkentés mellett döntene, amíg nem látszik, hogyan működik a jegybanki betét mennyiségi korlátozása.