Ültessetek, vessetek, műveljétek meg a közparkokat, a gyárudvarokat, telepítsetek veteményest az erkélyekre, a háztetőkre – adta ki nemrégiben a jelszót Nicolas Maduro, Venezuela államfője. Az ország gyakorlatilag átállt a hadikommunizmus rendszerére. A városi kertészkedés ösztönzése pedig nem hobbi, hanem kényszer szülte kormányzati program. Vegyes eredményekkel. Bár az elnök maga is eldicsekedett azzal, hogy a felesége milyen csodálatos vacsorát rittyentett az erkélyen termesztett tökből, a nagy áttörés elmaradt. Az elmúlt negyedévben 135 ezer venezuelai 273 tonna zöldséget, gyümölcsöt és állított elő a nagyvárosokban. A kormány idei célja 3500 tonnás termés. A venezuelai helyzet kísérteties hasonlóságot mutat Ceausescu egykori Romániájával.

Az országban régóta hiánycikk a rizs, a cukor, az étolaj, az alapvető élelmiszereket szinte csak aranyáron lehet megkapni. De hiány van a higiéniai cikkekből és az alapvető gyógyszerekből is. Az elnök azt állítja, hogy minden rendben lenne, ha a „gaz tőkések” nem fognák vissza a termelést és nem okoznának szándékosan áruhiányt.

A hadsereg és a rendőrség 660 magán és 130 állami cégnél végzett helyszíni ellenőrzést és 102 „szabotőrt” tartóztatott le. Ettől persze nem lett több rizs, cukor vagy szappan. A venezuelai gazdasági kamara szerint a kötött devizagazdálkodás és a merev árszabályozás lehetetleníti el a vállalatokat. Persze a totális gazdasági összeomlás mögött ott van az alacsony olajár is. Venezuelának még a 110 dollár fölötti hordónkénti ár mellett is voltak súlyos gondjai, az ötven dollár alatti ár viszont már katasztrofális. De egyetlen OPEC-tagország sem szenvedte meg annyira az olajár esését, mint Venezuela.

A növények mellett haszonállat-tartásra is ösztönöz a program, de ez nem olyan egyszerű a városlakóknak. Egy sofőr például arra panaszkodott, hogy hiába vett harminc tyúkot, túl drága volt az etetésük. Így nem volt más választás, mentek a levesbe.