Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az államfő Nkandalában tart fenn egy magánrezidenciát. Nagy területről, több épületről van szó. Az elnök kedvenc tartózkodási helyét három éve felújították. A munkálatok végeztével több légi felvétel jelent meg a sajtóban a külvilág számára szigorúan zárt rezidenciáról. A fotókból kiderült, hogy luxuslakóparkká varázsolták a korábban szerény épületegyüttest. De készült egy nagy úszómedence, egy színházterem, továbbá a park egy részét állatkertté alakították át. Az ellenzék és a korrupció elleni szervezetek kiderítették, hogy a magántulajdonban lévő rezidencia felújítását közpénzből fedezték.
A pontos összegről eltérő számok jelentek meg, de több millió eurós tételről van szó. Az elnöki hivatal szerint nem történt pénzpocsékolás, hiszen a biztonsági berendezések miatt volt ilyen drága felújítás és az elnök biztonsága közügy, amire közpénzt kell szánni. De mi köze a biztonsághoz a vadasparknak, a színházteremnek, az uszodának? Ezt már a gazdasági ügyekben illetékes ombudsman kérdezte, aki hivatalos vizsgálatot indított. Ezt a kormány ahol csak tudta, húzta, halasztotta. Sikerült is ideiglenesen elterelni a figyelmet a magánrezidencia ügyéről, így Zumát újra elnökké választották. De az ellenzék ismét elővette a témát, és végül az ország legfelső jogi fóruma elé került a dosszié. Az alkotmánybírák úgy döntöttek, hogy Zumának 500 ezer eurót kell átutalnia az államkasszának „részleges térítésként”.
Ez az összeg csak töredéke a tényleges költségeknek. Az ellenzék mégis úgy érzi, nagy erkölcsi győzelmet aratott, hiszen Zuma végül is kénytelen volt beismerni, hogy közpénzt használt magáncélra. És az ügynek meglett a politikai visszahatása is. Az apartheid megszüntetése óta kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt ugyanis szinte kiütéses vereséget szenvedett az augusztusi helyhatósági választásokon.
