Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Kiszivárgott információk szerint Izrael 45 milliárd dollárt akart, de belátta, az amerikai költségvetés jelenlegi állapotában ez nem reális elképzelés. A jóváhagyott 38 milliárd a következő tízéves periódusra szól, mely 2019-től 2028-ig tart. A jelenleg érvényes szerződés évi 3,1 milliárd dolláros amerikai támogatást jelent az izraeli fegyveres erőknek.
Obama hangsúlyozta, Izrael biztonsága az USA számára döntő fontosságú különösen azokban az időkben, amikor a Közel-Keleten háború dúl. Izrael az USA fő szövetségese, de Irán ügyében komoly konfliktus bontakozott ki közöttük. Netanjahu azt szerette volna, ha Amerika megelőző csapással felszámolja Irán nukleáris iparát. Obama és a nyugati világ más vezetői ehelyett Kínával és Oroszországgal együtt megállapodást kötöttek Iránnal. Netanjahu azért ment bele mégis a mostani alkuba, mert tart Donald Trumptól, aki csökkenteni kívánja az USA külföldi szerepvállalását- írja a le Figaro.
Az új szerződésben Izrael vállalta, hogy a teljes összeget amerikai fegyverekre fordítja. Korábban volt arra lehetősége, hogy a pénz kisebb részét, nagyjából a negyedét saját hadiiparára költse. Hasonlóképp elszámolható volt az üzemanyag fogyasztás is az izraeli hadseregben. A jövőben ez már nem így lesz. A legnagyobb lemondás Izrael részéről az, hogy a tízéves szerződés része lett a rakétavédelmi program. Eddig a washingtoni kongresszus évről évre újabb összegeket szavazott meg Izrael rakétavédelmére.
Mindent összevetve a 38 milliárdos szerződés aláírása a választási kampány hajrájában támogatás Hillary Clintonnak. Azt jelzi az USA jelentős számú zsidó közösségének, hogy minden eddigi vita ellenére Izrael inkább Hillary Clintont szeretné látni a Fehér Házban, mint Donald Trumpot, aki csökkenteni szeretné Amerika szerepvállalását a világban.
