Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Agárdi Tamást választotta meg elnökének a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztújító küldöttgyűlésén; ezentúl nyilvánosan értékelik a szakértőket és automatikusan törlik a névjegyzékből, azokat, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével, illetve más súlyos mulasztást követnek el.
A Budapesten csütörtökön megtartott egész napos tisztújító küldöttgyűlésen a kamara az elnök mellett megválasztotta négy elnökhelyettesét, bizottsági tisztségviselőit, elfogadta nyitó vagyonmérlegét, alapszabályát, valamint ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát.
Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztását az igazságügyi miniszternek kell jóvá hagynia.
Agárdi Tamás elnöki programjában emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, mikor az akkori elnök betegsége miatt átvette a kamara vezetését, a testület két évtizedes működésének mélypontján volt. A sajtóban a kamara és a szakértők alkalmasságát vitatták és a jogszabályok nem biztosították a működéshez szükséges hátteret, mi több, napirendre került a szervezet esetleges megszüntetése.
Most az ígérte, hogy a kamara rendszeresen értékelni fogja az igazságügyi szakértők eljárásait, és ez alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolja és ezt a névjegyzékben nyilvánosan feltünteti. Az értékelés szempontjait kormányrendelet szabályozza. A szakértőknek kötelezővé tették a rendszeres statisztikai adatszolgáltatást, melyet a kamara dolgoz fel és továbbít a minisztériumnak. Az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket automatikusan törlik a névjegyzékből, csakúgy, mint azokat, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével, vagy nem veszik át küldeményüket értesítési címükön, illetve határidőben nem értesítik a hatóságot egy lényeges körülményről.
