Tavaly nagyjából 5,5 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul az uniós költségvetésből a tagországok – derült ki az Európai Számvevőszék friss jelentéséből. A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, "a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket".

A csütörtökön közzétett helyzetértékelés szerint a 145,9 milliárd eurós tavalyi uniós büdzsé alapján a hibaarány 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,4 százalékról, de így is meghaladja az elfogadható 2,2 százalékos szintet. A legtöbb hiba a "Gazdasági, társadalmi és területi kohézió", illetve a "Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért" területét jellemezte. Kiemelték, a költségtérítés-alapú kifizetéseknél 5,2, a jogosultsági alapúaknál 1,9 százaléknyi kifizetés volt hibás. A dokumentumban több példát hoztak támogatásra nem jogosult projektekre például Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban, de Magyarországgal kapcsolatban azt is megemlítették, hogy egy mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére kiírt pályázatnál a fejlesztés mértéke vagy hozzáadott értéke helyett a gyorsaság volt a szempont, vagyis a támogatás ebben az esetben például nem volt elég célzott.

A jelentést Klaus-Heiner Lehne, a számvevőszék elnöke mutatta be, aki szerint az európai intézmények bizonyos mértékig elveszítették az uniós polgárok bizalmát, a legnagyobb kihívás pedig ennek a visszanyerése lesz a következő időszakban. "Az emberek nem fognak megbízni az uniós intézményekben, ha nem hiszik el, hogy gondosan kezeljük a pénzüket, és hogy erről megfelelően számolunk be" – közölte. Hozzátette, "az Európai Uniónak megbízhatóan kell vezetnie a könyvelését, meg kell bizonyosodnia arról, hogy pénzügyi szabályait helyesen alkalmazzák, optimálisan kell felhasználnia pénzeszközeit, és gondoskodnia kell az átláthatóságról és a bizonyosságról".

Sajtótájékoztatóján Klaus-Heiner Lehne úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy nincs hozzáadott értéke a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), nem bizonyított ugyanis, hogy az állítólag általa megmozgatott magántőkét nem fektették volna be amúgy is. A számvevőszéki jelentés szerint az európai beruházásösztönző intézkedéscsomag tavalyi létrehozása nyomán csökkent az infrastruktúrafejlesztési és kutatási projektek támogatására szolgáló más uniós programok kerete.

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.

Az EU éves költségvetése az uniós tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1 százalékát teszi ki, az összesített államháztartási kiadásaiknak pedig megközelítőleg a 2 százalékát.