Adósság

Azt nem tudni, pontosan mekkora államadóssága van Kubának, azt viszont igen, hogy az ország csak azért nem megy csődbe, mert a kölcsön jelentős részéről sikerült megegyezni a hitelezőkkel. 2015 végén a hitelezőket tömörítő Párizsi Klub országaival kötött egyezménynek hála összesen 11,1 milliárd dollárnyi adósságot ütemeztek át, és elengedték a kamatokat is, ám még így is 18 milliárd dollárra becsülik az adósságterhet.

Ipar

Az ország még mindig nem tudta kiheverni az 1989-es változásokat, az ipari termelés a nyolcvanas évek szintjének a felét sem éri el. Az állam részesedése a gazdasági termelésből ugyan 71 százalékra esett vissza köszönhetően az országot 2006 óta vezető Raúl Castro reformjainak, ám az amúgy sem gyors átalakulás az elmúlt két évben lelassult. Az Economist szerint ebből a szempontból jó hír Fidel Castro halála, hiszen a volt elnök mindig is ellenezte a kínai típusú államkapitalizmus kialakítását.

AP

Az ország gazdaságán nagyot lendíthetne a külföldi tőke, amelynek a beáramlását 2014-ben liberalizálták, ám a korrupció és a túlzott bürokrácia miatt tartanak a cégek az országtól.

Export

A kubai kivitel 40 százalékát az orvosi szolgáltatások adják. Erre éppen lenne kereslet, a gond inkább az, hogy legfontosabb vásárlói, például Brazília, Angola vagy Algéria várhatóan csökkentik beszerzéseiket.

Import

Miközben a másik fő exportcikk, a cukor világpiaci ára esik – és igen távol van a 2012-es csúcstól –, az importra továbbra is igény van. Kuba az élelmiszer-szükséglete 70-80 százalékát külföldről szerzi be, és a helyzet várhatóan tovább romlik a klímaváltozás miatt. Az elmúlt nyolc évben a hurrikánok vagy éppen az El Nino miatti szárazság 20 milliárd dollárnyi kárt okozhatott az országnak.

Az élelmiszerárak emelkedése ellen egyelőre a hatósági ár bevezetésével küzd a havannai vezetés, ami szembemegy az elmúlt évek liberalizációs törekvéseivel.

MTI / EPA / Alejandro Ernesto

Vélhetően az sem segít, hogy a legnagyobb szövetséges Venezuela jó ideje az államcsőd szélén billeg. Az ország ugyanis visszafogta kedvezményes olajszálíltásait - jegyzi meg a Fortune. Igaz, a jó viszonyt már az is rontotta, hogy az elmúlt évben a súlyos tőkehiánnyal szenvedő Kuba Caracas helyett inkább a washingtoni vezetés kegyeit kereste.

USA

Az elmúlt évek legjobb híre az volt Kuba számára, hogy az Egyesült Államok mostani elnöke, Barack Obama igyekezett enyhíteni a hatvanas évek eleje óta fennálló embargón. Mindennek azonban vége lehet: Donald Trump megválasztott elnök várhatóan jóval keményebb hangot üt majd meg a havannai vezetéssel. A jó hír: azt legalább valószínűtlennek tartják, hogy visszaállítaná a részben feloldott kereskedelmi tilalmat.