Újabb foglalkozással bűvül a hiányszakmák listája

Évek óta nincs képzés, sokakra pedig a következő években a nyugdíj vár, éppen ezért nem alaptalan a malomipari vállalkozások félelme, hogy szakemberek nélkül maradhatnak. Bár a karcagi Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégiumnak megvannak a molnárképzés személyi és tárgyi feltételei, jelentkezők hiá­nyában évek óta egyetlen osztályt sem tudtak elindítani – tudta meg a Magyar Idők.

Az egyre korszerűbb, nagyobb, gépesített malmokban rendszerint jóval kevesebb ember dolgozik, mint a régi malmokban – mondta a lapnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének elnöke (Gabonaszövetség). A malomiparban dolgozók alacsony létszámának másik oka, hogy az elmúlt 10-15 évben megfeleződött az országban működő feldolgozók száma. Hozzávetőlegesen 50 malomban folyik termelés, ebből 13 számít nagyobb, korszerűbb üzemnek. Lakatos Zoltán szerint a szakemberképzés hiá­nya valós problémát jelent. Évek óta nincs egységes képzés az országban, az utolsó molnárosztályt sok évvel ezelőtt indították el Székesfehérváron.

A Gabonaszövetség elnöke szakmai összefogást sürget. A szakmához értő emberek többsége egyre idősebb lesz, épp itt az ideje, hogy átadják tudásukat a fiatalabb generációnak. A következő hónapokban meg kell keresni a Magyarországon működő malomipari vállalkozásokat, és felmérni, hogy a következő öt évben hány szakemberre lesz szükségük. Ennek alapján 25-30 fővel elindulhatna egy intenzív képzés, amelynek helyszíne az ország egyik központi részén lévő malom lehetne.