Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke a kora tavaszi esős, hűvös és a nyári csapadékos időjárással magyarázta a rossz termést. Emiatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett a tavalyinál. "Egy normál méhészeti évhez képest feleannyi termés lett idén" – nyilatkozta a szakember.

A kirívóan alacsony felvásárlási árak is alaposan betettek a hazai méhészeknek. "Dömpingár-szinten vagy az alatt vannak" – tette hozzá Haász.

MTI / Komka Péter

A nagybani piacon a felvásárlási árak kilónként 600 forint körül alakulnak a vegyes méz, 1100 forint körül az akácméz esetén. Utóbbi tavaly 1400-1500 forint is volt – mondta összehasonlításképp az egyesületi elnök. "Egy nagyobb méhészet esetén ez több millió forintos veszteséget jelent, pláne, hogy a felmerülő költségek nem voltak alacsonyabbak a korábbi évekénél."

A méhészeket is megtizedeli ez az év

Ráadásul az utóbbi években egyre többen és – a jövedelmezőség javítása érdekében – egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken, mutatott rá a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

Tovább rontott a helyzeten a kínai és dél-amerikai méz megjelenése az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményez.

MTI / Komka Péter

Emellett több területen nagy károkat okozott a varroa atka nevű kártevő is, egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. "Országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni" – fogalmazott Haász Ferenc, hozzátéve, hogy gyaníthatóan ritkul a szakma az idei szezon után.

A minőségre legalább nem lehet panasz 

Minőség szempontjából viszont nem rossz az idei év, főleg akác és vegyes mézből vannak "egészen kiválóak". A repce-, napraforgó- és hárstermés viszont mind mennyiségben, mind minőségben "gyenge volt" idén – mondta Haász. A mézhamisítások ellen a szakma szerint úgy lehetne védekezni, hogy a méznek csak a természetesen előállított terméket neveznék; amit laboratóriumi körülmények között, hozzákeveréssel hoznak létre, azt ilyen néven nem lehetne forgalmazni, véli a méhész.

Az exportálási szokások nem változtak, a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország. Békés megyében mintegy ezren foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 650 tagja van. A méhcsaládok számát hetvennyolcezerre becsülik.