Minden gépnek a haverok felé húz a keze

A mesebeli hármas szám fontos szerephez jutott a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében, amely szeptember elején jelent meg az ital- és ételautomaták működtetésének új feltételeiről. A játékautomaták, a trafikok és más ágazatok után a kormány éppen két évvel ezelőtt figyelt fel az élelmiszer-automaták évi 50 milliárd forintos piacára. Először 30 ezer forintért regisztráltatták a gépeket, most pedig az online pénztárgépekhez hasonlóan úgynevezett automata felügyeleti egységgel látják el a szerkezeteket. A készülék, amelyet a szakemberek feketedoboznak is hívnak, az automata minden egyes rezdülését jelzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, így az adó befizetése nem maradhat el.

Januártól az automaták működésének három szereplője közül az egyik legfontosabb a felügyeleti szolgáltató lesz, amely az automata üzemeltetője és az adóhivatal között közvetít. Fontosságához mérten nem akárki kerülhet ilyen pozícióba, elég csak annyit megemlíteni, hogy egymilliárd forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, egyszersmind be kell szereznie egy sor tanúsítványt. Egyrészt magáról a feketedobozról, másrészt saját informatikai és biztonsági rendszeréről, hogy ezek megfelelnek a rendelet követelményeinek. Ám az sem mindegy, ki tanúsíthatja mindezt. A jogszabály szerint a tanúsítónak olyan akkreditált szervezetnek kell lennie, amely saját magának és laboratóriumának már legalább 3 éve beszerezte a telephelybiztonsági tanúsítványt, ezenkívül szerepel a kormányzati eseménykezelő központ nyilvántartásában, és legalább 3 éve akkreditált tanúsítói tapasztalata van.

AFP / Fang Sheng

Az iparági szereplők, köztük a legnagyobb nemzetközi tanácsadók auditor cégvezetői azt mondták a HVG-nek, ilyen csak a mesében létezik. Magyarországon viszont, minő csoda, éppen akad olyan társaság, amelyre a rendelet leírása ráillik. A tanúsító szervezet aligha lehet más, mint a Hunguard, amely évek óta tarol az auditorok piacán. Ez az a cég, amelynek tulajdonosairól az azóta már elhallgattatott Népszabadság újságírói kiderítették, hogy közös szabadalmat jegyeznek a Miniszterelnöki Kabinet miniszterével, Rogán Antallal. A Hunguard 2012-ben először az adóhivatallal összekötött (majd nemsokára végleg lelakatolt) nyerőgépek szerverének megfelelőségét tanúsította, utána pedig a közműcégek számlázási rendszerét minősítette. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank hirdette ki az eredményt, miszerint csak a Hunguard auditálhatja a magyarországi pénzintézetek informatikai rendszereit. Most szintén a Hunguard a fő esélyes, hiszen a fenti titokzatos kifejezések, mint telephelybiztonsági tanúsítvány vagy kormányzati eseménykezelő központ, azt jelentik, hogy a cég átesik nemzetbiztonsági átvilágításon, illetve szerepel az Alkotmányvédelmi Hivatal listáján. A Hunguard ezeket a feltételeket már biztosan kipipálta, különben nem kaphatta volna meg a jegybanki bizniszt. A megfeleléshez nemcsak költséges befektetések szükségesek, de az állam nem is enged be akárkit ebbe az elit klubba.

Miközben a Hunguardot biztos befutónak mondják erre a feladatra, az is erősen valószínűsíthető, hogy a kormányfő kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosa is profitálhat az italautomatákból. Mégpedig a Mobil Adat nevű cégén keresztül. Garancsi István éppen két évvel ezelőtt vásárolta meg a Mobil Adat Kft. többségi tulajdonát, amikor a kereskedelemben bevezették az online pénztárgépeket. Idén augusztusban pedig alig néhány nappal az előtt alapította meg a Magyar Adat Holdingot, hogy kijött a nemzetgazdasági tárca rendelete. A Mobil Adat több száz millió forintos profitja abból fakad, hogy az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek egy chip segítségével kommunikálnak, aminek rendeletben megszabott ára van. A Mobil Adatnak minden egyes olyan pénztárgép után havi nettó 1500 forint bevétele van, amelybe az ő (pontosabban a Vodafone) sim-kártyáját építették be. Márpedig 100 ezernél is több ilyen van, tehát a kereskedőktől együttesen legalább havi 150 millió forint érkezik a Mobil Adat számlájára. Az pedig egy parlamenti kérdésre adott válaszból derült ki, hogy Garancsiék még ezzel sem voltak elégedettek, mert amikor júliusban a szocialista Tóth Bertalan rákérdezett, hogy miért nem csökkentik az adatátviteli szolgáltatás hatósági árát, Tállai András államtitkár azzal védekezett, hogy a szolgáltatók áremelést akartak, ám a tárca ellenállt.

Az italautomaták feketedobozában is lesz ilyen chip, a szerkentyűt pedig a felügyeleti szolgáltató építi be a masinákba. Ő havi nettó 5 ezer forintot kérhet el a közvetítésért. Ez az üzlet újabb havi 150–200 millió forintos biztos bevétellel kecsegtet. A HVG-nek nyilatkozó szakemberek azt mondják, hogy a rendeletben megszabott követelmények szigorúak, a teljesítésükhöz tőke és tudás kell. Ráadásul mindössze négy hónapot hagytak arra, hogy megtörténjen a minősítés, az engedélyeztetés és a beszerelés. Ez így együtt arra utal, hogy valaki már a rendelet megjelenése előtt ismerhette a feltételeket, ellenkező esetben januárig nem lehet bekötni az automatákat a rendszerbe. Piaci szereplők szerint legfeljebb az a kérdés, hogy Garancsiék csak a sim-kártyát szolgáltatják, vagy az automaták felügyeleti rendszerébe is beszállnak.

Az élelmiszer-automaták üzemeltetőinek aggodalmait az is fokozza, hogy a felügyeleti szolgáltatók, vagy ha csak egy jelentkező lesz, akkor a felügyeleti szolgáltató gyakorlatilag minden adatukba belelát. A kapcsolat titkosított ugyan, de a szolgáltatónak rendszereznie, archiválnia kell az adatokat. Ráadásul az új szerkentyű olyan információkat is rögzíthet, amelyek az automaták üzemeltetői számára hasznosak, például amikor beragad a pénz vagy elfogy a pohár. A rendelet említi is, hogy az ilyen jellegű adatok szolgáltatásáért további díj számítható fel.

Megkérdeztük a Hunguardot és a Mobil Adatot is, hogy készülnek-e a feladatra, de egyikük sem válaszolt. Ha az italautomatákkal kapcsolatos gyanú valóra válik, időszerű lesz a régi vicc a pénzelnyelő kávéautomatáról. A sokat látott kereskedő nem méltatlankodott, amikor se pénze nem maradt, se kávét nem kapott, csak elismerően csettintett: „Ügyes!” Hát még ha azt is hozzátesszük, hogy az italautomaták piacának új szereplői hosszú távra tervezhetnek. A rendelet szerint ugyanis a feketedoboz szoftverét úgy kell kialakítani, hogy képes legyen átállni euróra. Márpedig a nemzetgazdasági miniszter egyik nyilatkozatában azt sejtette, hogy leghamarabb 2020 tájékán tudja elképzelni az euró bevezetését, ám később ezt is visszaszívta.