Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Révész Máriusz kormánybiztos egy budapesti szakmai rendezvényen jelentette be, hogy a tavaly decemberben megszavazott tízmilliárdos keretből mely kisvasutak felújítására juthat pénz. Eredetileg 5,5 milliárdot akarta erre a célra fordítani, végül megduplázták az összeget – olvasható a lapban.
A pénzből elsősorban a miskolci LÁEV (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), a gyöngyösi Mátravasút, a Királyréti Erdei Vasút, a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a debreceni Zsuzsi Erdei Vasút korszerűsítését szorgalmazzák.
A LÁEV-nek két vonala van: a fővonal Miskolctól Garadnáig 14 kilométer, a parasznyai szárnyvonal 16 kilométer hosszú. A Lillafüred–Garadna-vonalon a vonatok mindennap közlekednek, munkaszüneti napokon sűrűbb a menetrend.
Kismarosról a Szokolya határában lévő Királyrétig áprilistól októberig naponta közlekedik a királyréti kirándulóvasút. A 600 milliméter nyomközű vasútvonalat később bővítették a Kismaros–Duna-part-, Kismaros–Nógrádverőce- és a Királyrét–Bujdázó-szárnyvonalakkal.
A Gyöngyös és Mátrafüred között húzódó sínpályán márciusban és áprilisban hétvégenként, húsvéttól november elejéig naponta, míg a Lajosházán át a Szalajkaházhoz vezető vonalon márciustól novemberig hétvégéken, illetve június közepétől augusztus végéig hét közben is járnak a szerelvények. A lajosházi vonal egy újabb szakaszának visszaépítését befejezték, 2012 szeptembere óta már a Szalajka-házig járnak a szerelvények. A Mátravasúton menetrend szerinti vonatok is közlekednek, párnás, vagyis I. osztályú kocsival, ami a hazai kisvasutakon igazi különlegesség.
A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északi részén található, Magyarország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja.
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja: a Debrecenből induló vasút 16 kilométeren keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
