A főváros által megfogalmazott véleményt jövő keddig elküldik a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak.

Az OLAF zárójelentésében feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megállapítható, hogy azok meghatározóan a 2003-ban kezdődött 4-es metróprojekt előkészítéséhez, illetve egyetlen kivétellel a 2004 és 2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetőek, és az ezzel kapcsolatos felelősség nem a jelenlegi önkormányzatot terheli – mondta Tarlós István.

Szerinte a zárójelentés igazságügyi természetű – csalással, hűtlen kezeléssel és korrupcióval kapcsolatos – megállapításai nem érintenek 2010 utáni időszakra vonatkozóan fővárosi önkormányzati vagy a projekt irányításában részt vevő személyeket.

A főpolgármester szerint az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy a projekt elszámolásánál alkalmaz-e korrekciókat vagy visszafizetési kötelezettséget a magyar állam terhére a kohéziós alapból. A kormány tárgyal majd a bizottsággal, és a főváros olyan javaslatokat igyekezett tenni, hogy a kormány ezek alapján képes legyen jelentősen kisebb mértékű korrekcióról való megállapodásra.

Ezzel összhangban jelzik, hogy az OLAF-jelentésben szereplő összeg jelenleg tartalmazza azokat a tételeket is, amelyeket már korábban kivettek az európai uniós források finanszírozhatóságából, és azokat is, amelyeket már a korábban lefolytatott magyarországi ellenőrzések folytán visszafizettek vagy visszafizetésük folyamatban van.

A főváros megítélése szerint az OLAF-jelentés ebből a szempontból vitatható, hiszen nem vette figyelembe a 2010 utáni korrekciókat, valamint a bizottsági határozat módosítását, és így "a kettős büntetés elvét alkalmaznák".

Tarlós István megjegyezte azt is, hogy a jelentés a pénzügyi hatásokat még mindig a 452 milliárd forintos összegre vetítve értékeli, és nem veszi figyelembe, hogy 2012 óta többször módosult a támogatási szerződés, aminek következtében a bekerülési költség – a 2017. február 3-i kormányhatározattal – 406 milliárd forint. "Nem mindegy a több mint 46 milliárdos különbség" – mondta a főpolgármester.

Kitért arra is, hogy az OLAF-jelentés tényként hivatkozik a 2012-es összköltség meghatározásakor becsült 67 milliárd forintos összegre, amelyet a 2010 előtt megkötött vállalkozási szerződések alapján a vállalkozók által benyújtott időalapú követelések alapoztak meg.

Azt viszont nem veszik figyelembe, hogy a kedvezményezett 2013 és 2015 között szinte valamennyi vállalkozási szerződést módosította az illetékes hatóságok, valamint a kormány jóváhagyásával, és így a követelésállományt sikerült jelentősen csökkenteni.

A főváros aggályosnak tartja, hogy az OLAF-jelentés a metróprojekt kezdeti szakaszában bekövetkező hibákat a kedvezményezett és a támogató szervezet által korrekciós tételként kezelt, módosító szerződések ellenére a teljes projektre kiható szabálytalanságként értékelte – mondta Tarlós István.

Közölte, nem értenek egyet azon megállapítással sem, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok 2012 végéig, a mérnökváltásig álltak volna fenn. Az összeférhetetlenségi probléma már 2010 decemberében megszűnt – tette hozzá.

A főváros szerint az OLAF-jelentés "nem veszi figyelembe azokat a kedvezményezetten kívül álló körülményeket, amelyek a szabálytalanságok vagy a vélt mulasztások esetében kizárják vagy jelentős mértékben csökkentik a kedvezményezett felelősségét". Ilyenek a vállalkozói, területszerzési késedelmek, továbbá a hatósági eljárások elhúzódása, illetve a jogszabályi környezet változása – mondta Tarlós István.

Megjegyezte, hogy a jelentés módszertani szempontból vitatható a megállapított jogsértések következetes kategorizálása szempontjából is, így az esetek többségében nem azonosítható, hogy valamely jogsértés szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy hűtlen kezelésnek minősül.