A leggyakoribb bliccelési módok közé tartozik, hogy az utasok rossz automatákra hivatkoznak. Ez a módszer a járműveken és a metróállomásokon is elterjedt, azonban a BKK szerint ennek semmi értelme nincs, ugyanis a társaság üzletszabályzata szerint a jegykezelés minden esetben az utas feladata, a jegykezelő-készülék hibája esetén az érvényesítést a helyszínen található másik készülék segítségével kell elvégezni. Ráadásul az intézkedő jegyellenőrök könnyen ellenőrizhetik a készüléket próbajeggyel - írja a napi.hu

Szintén gyakori módszer, hogy valaki csak akkor lyukaszt jegyet, ha meglátja, az ellenőrt. Ez a metrón eleve nem működik, de egyébként is kockázatos. Az ellenőrök - a BKK közlése szerint - elég időt hagynak minden utasnak a jegyérvényesítésre. Csak azokkal a kezeletlen jeggyel utazó utasokkal szemben kezdeményeznek pótdíjazást, akiknek ésszerű határidőn belül lett volna lehetőségük érvényesíteni a jegyüket, vagy akiken - felszíni járművek esetén - a felszállást követően nem látják a jegyérvényesítési szándékot. Az utólagos jegyérvényesítést az ellenőrök nem engedélyezhetik, ennek érdekében a jegykezelő készüléket eltakarhatják az utas elől.

A telefonálás színlelése az idegen nyelv használata sem ment ki a divatból. A legtöbb pótdíjazás a nagy utasforgalmú gerincvonalakon történik. Ilyen többek között az 1-es, a 2-es, a 4-es és a 6-os villamosvonal, illetve a "7-es busz" vonalán közlekedő járatokon. Tavaly összesen 42 ellenőrök elleni támadást jelentettek, azt megelőzően 59-cet, 2014-ben pedig 71-et. Rendőrségi feljelentés ugyanakkor mindössze 8 alkalommal született a három év alatt. Támadás esetén az ellenőrök arányos önvédelmet alkalmazhatnak, ez egyébként megillet minden állampolgárt, tehát nincsenek különleges jogosítványaik. A támadót visszatarthatják a rendőrök kiérkezéséig.

Túlléptek az egymilliós álomhatáron a BKK legnagyobb pótdíjai

Egyre több pótdíjat szed be a BKK, miközben kevesebb bliccelőt büntetnek.