Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Enyhítették a Luxleaks botrányban tavaly nyáron elítélt szivárogtatók büntetését, ám a másodfokon eljáró bíróság sem mentette fel őket. A PriceWaterhouseCoopers korábbi munkatársai, Antoine Deltour 12 hónapos, Raphael Halet 9 hónapos felfüggesztett börtönbüntetését 6 hónap felfüggesztettre mérsékelték, ezenkívül 1500, illetve 1000 eurós bírságot szabtak ki rájuk. Az ügyet a sajtó számára kiszivárogtató Edouard Perrin újságírót másodfokon is felmentették.
A 2014 végén kirobbant világméretű luxemburgi adóbotrány azzal indult, hogy az amerikai székhelyű Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) novemberben több mint 40 nagy lappal együttműködve több száz kiszivárogtatott luxemburgi adóhatározatot tett közzé, amit decemberben egy újabb csomag közzététele követett.
A dokumentumokból kiderült: Luxemburg 2002-2010 között hatalmas összegű adóelkerülést tett lehetővé több mint háromszáz multinacionális nagyvállalatnak. A kiszivárogtatást arra az időpontra időzítették, amikor átvette az Európai Bizottság elnöki tisztségét Jean-Claude Juncker, aki a megállapodások aláírásakor Luxemburg miniszterelnöke és pénzügyminisztere volt. A Luxleaks ügy hívta fel a figyelmet Európában az adóelkerülés törvényes gyakorlatára. Az adóelkerülést lehetővé tevő megállapodások megkötésére ugyanis több európai országban van lehetőség, bár Juncker a botrány kirobbanása után szigorúbb fellépést helyezett kilátásba (és az Európai Bizottság azóta több cég ellen fel is lépett.)
