Hamarosan felfüggesztik a letelepedési kötvények forgalmazását: a komány még januárban döntött úgy, hogy március 31-től nem forgalmazzák az ötéves lejáratú állampapírt, amely 300 ezer euró fejében ad lehetőséget az itt tartózkodásra, ezzel együtt pedig a schengeni zónában való szabad mozgásra. A közel négy éve működő programjának a keretében eddig 4700-an vásároltak a papírból, családtagokkal együtt ez mintegy 16 ezer nem-EU állampolgárt jelent.

A Transparency International és az Investment Migration Council most közöt tanulmányban elemzi a rendszert. Szerintük a kormány számára a pénznek nincsen szaga, más legalábbis aligha magyarázza, hogy büntetett előéletű személy is vehetett letelepedési magyar államkötvényt.

A letelepedési államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) értékesíti, azonban nem közvetlenül, hanem az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által erre felhatalmazott vállalkozásokon keresztül. A TI szerint már az is szokatlan, hogy parlamenti képviselők cégengedélyezési ügyekkel foglalkozzanak. Ráadásul egy kivétellel valamennyi közvetítőt adóparadicsomokban, a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán, illetve Cipruson jegyezték be. Azt sem lehet tudni, kik állnak a vállalkozások mögött, vagyis az Országgyűlés nem érvényesíti Magyarország Alaptörvényének azon előírását, miszerint nemzeti vagyont csak átláthatóan működő szervezetre lehet bízni – írja a TI.

Ezek a vállalatok nem is magát a letelepedési kötvényt adják át, hanem saját kötvényeiket vagy egyéb értékpapírjaikat, amelyeket nem övez a magyar állampapírhoz köthető garancia. A tanulmány leírja a rendszert is: a közvetítő vállalkozások diszkont áron lejegyzik a letelepedési államkötvényt, vagyis a letelepedni vágyó külfölditől átveszik a 300 ezer eurót, abból azonban csak 271 ezer eurót utalnak át a magyar államnak. Az állam viszont a kötvény ötéves futamidejének elteltével a kötvény névértékét, azaz 300 ezer eurót fizet vissza a közvetítő vállalkozásnak. Tehát a kormány a közvetítő vállalkozások zsebében hagy 29 ezer eurót minden egyes letelepedési kötvény után. Emellett minden ügyfélnek jutalékot 45 ezer eurótól 60 ezer euróig terjedő jutalékot számolnak fel a cégek, amelyeknek így a bevétele befektetőnként 74 ezer és 89 ezer euró között alakul.

Ez azt jelenti, hogy eddig összesen mintegy 110-130 milliárd forint ütötte a közvetítők markát, amiből 40 milliárd forint magyar közpénzből származik. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője kiemeli: mivel egy kivételével mindegyik céget off-shore paradicsomokban regisztrálták, aligha feltételezhető, hogy Magyarországon adót fizetnének a bevétel után. Hozzátette: „a letelepedési államkötvényprogram a magyar állam megbízhatóságát aláásó rendszerszintű korrupció terméke”.

A tanulmány nagy részét szerző Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Közép-európai Egyetem tanára kiemelte, hogy a letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el azokat. Szerinte az is aggályos, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottság jelöli ki vagy zárja ki a közvetítőket, hiszen így a folyamat nem csak átláthatatlan, de jogorvoslat sincs.

Azt is megjegyzik, hogy a program gazdasági hatása - az öt cég hasznát leszámítva - elenyésző, hiszen gyakorlatilag semmilyen beruházást nem generált, nem növelte a foglalkoztatást és még az ingatlanpiacot sem mozgatta meg.

A kormány 2017. január 12-ei bejelentése szerint az Államadósság Kezelő Központ 2017. március 31-ével lezárja a letelepedési államkötvények forgalmazását. Ez azonban csak a kötvénykereskedés felfüggesztését jelenti, vagyis semmi akadálya annak, hogy később újra induljon a letelepedési államkötvények kereskedelme – emeli ki a TI tanulmánya.